Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1974)

I. fejezet. Az iparjogvédelemmel összefüggő általános jogi ismeretek

szesülő nyugdíjast abban az esetben sem, ha újításának vagy találmányának kivitelezésében kísérletre, illetve megvalósításra vonatkozó szerződés alapján közreműködik.

Más szóval, sem az újítási, feltalálói díjnak, sem az újítások, találmányok kivitelezésével kapcsolatos kifizetéseknek nincs korlátozó kihatása a nyugdíjas újító, feltaláló nyugdíjára. [Az 5/1959. (V. 8.) MüM sz. rendeletnek a 3/1971. (XII. 24.) SZOT sz. szabályzattal megállapított 178. § (3) bek. és 183. § c) pontja].

III. Államigazgatási és pénzügyi jogi szabályok

Az iparjogvédelmi vonatkozású államigazgatási anyagi jogi szabályok közül a találmányok és egyéb hasznosítható műszaki megoldások nyilvánosságra hozatalának és külföldre juttatásának szabályozásával, valamint az iparigazgatásra, a szabványokra és minőségvédelemre vonatkozó igazgatási előírásokkal foglalkozunk.

A pénzügyi jogi szabályok körében az újítási, találmányi stb. díjak elszámolásának, árba való beépítésének, adójának és az illetékeknek a kérdéseit tekintjük át.

1. A találmányok és egyéb hasznosítható műszaki megoldások külföldre juttatásának engedélyezéséről és nyilvánosságra hozataláról a 23/1970. (VII. 4.) Korm. sz. rendelet és a 3/1970. (XII. 31.) HM sz. rendelet intézkedik.

E rendeletek szerint a találmányok és egyéb hasznosítható műszaki megoldások belföldi nyilvánosságra hozatalához nincs szükség engedélyre semmiféle hatóságtól, ha az nem jár államtitok, üzemi (szolgálati) titok vagy magántitok megsértésével. A magántitokról és üzemi titokról korábban tettünk említést. Államtitoknak minősül a jogszabály vagy azon alapuló rendelkezés által annak nyilvánított adat. A 14/1971. (IV. 15.) Korm. sz. rendelet értelmében pl. államtitok a hon-60