Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1974)

I. fejezet. Az iparjogvédelemmel összefüggő általános jogi ismeretek

megbízza újításával, találmányával kapcsolatos tervek, rajzok elkészítésével?

E munkára mellékfoglalkozást, tehát munkaviszonyt is létesíthetnek, de megállapodástól függően munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony is létrejöhet, mely nem munkaviszony. Munkaviszony esetén a munkáltató vállalat engedélye szükséges, munkavégzésére irányuló egyéb jogviszony esetén a dolgozót (újítót, feltalálót), vállalatával szemben csupán bejelentési kötelezettség terheli, amelyet a megállapodás előtt 8 nappal írásban kell megtennie.

Abban a kérdésben, hogy kinek adható tervezési megbízás, a magántervezésre vonatkozó jogszabályok szerint jelenleg csupán az építési tervezés tekintetében van megkötöttség [2/1967. (IV. 9.) ÉM sz. r.], a műszaki tervezés tekintetében jogszabályi rendelkezés nincs.

Azt a további munkajogi kérdést, hogy a különböző szerveknél ki működhet iparjogvédelmi szakértőként, az OTH elnökének az iparjogvédelmi szakértői működéssel összefüggő egyes kérdések szabályozásáról szóló közleménye rendezi (megjelent a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő 1972. évi 4. számában). A munkajognak egyes jogellenes magatartások szankcionálásában is szerepe van.

A munkajogi (szövetkezeti) fegyelmi és anyagi felelősség szabályai alapján lehet eljárni az újító, feltaláló ellen, ha a munkáltatója irányában fennálló egyes iparjogvédelmi jellegű kötelezettségeit megsérti [pl. az újítást engedély nélkül benyújtja más vállalatnál, a szolgálati találmányt saját nevén szabadalmaztatja, az üzemi (ipari) titkot megsérti stb.].

2. Az újítási-találmányi díjakkal kapcsolatban felmerülnek a bérszabályozással, társadalombiztosítással összefüggő kérdések is.

Ismeretes, hogy a vállalatok általában a kifizetett munkabérek 25%-ának megfelelő bérjárulékot (illetményadót és társadalombiztosítási járulékot) kötelesek befizetni, a dolgo-58