Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1974)
I. fejezet. Az iparjogvédelemmel összefüggő általános jogi ismeretek
jog között. Szabadalmazhatóságuk vitatott, de mint tudományos írásművek, szerzői jogi oltalomban részesülhetnek. Komoly problémákat jelent az iparművészeti alkotások szerzői jogi védelmének és az ipariminta-oltalomnak az elhatárolása is. Az uralkodónak mondható álláspont szerint amennyiben az ipari minta egyúttal tervezőművészi alkotásnak is minősül, alkotójának jogaira nézve a szerzői jogi törvény megfelelő előírásai is alkalmazandók, és az iparimintaoltalom lejártával a szerző és a minta felhasználója közötti jogviszony további alakulására a szerzői jogi törvény rendelkezésein alapuló felhasználási szerződés az irányadó. A szerzői jog és az ipariminta-oltalom eszközeivel valósulhat meg a nyomdabetűkre vonatkozó szellemi alkotások oltalma is. Kapcsolatban van a szerzői jog némileg a védjegyjoggal is. A képzőművészet körébe tartozó rajzok, ábrák, emblémák stb. csak a szerzők jogainak tiszteletbentartásával lajstromozhatók védjegyként. Az áru jelzések nagy része azonban nem szerzői jogi oltalomban részesülő szellemi alkotás, hanem családnév (pl. GANZ), földrajzi név vagy más egyszerű jelzés. 5. A családi jog alapvető szabályait az 1952. évi IV. törvény tartalmazza, amely a házasságról, a családról és a gyámságról rendelkezik. A házassági vagyonjog szabályai szerint különbséget teszünk a házastársak különvagyona és közös vagyona között. A házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. Ennek megfelelően a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség fennállása alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, ide nem értve azokat a vagyontárgyakat, amelyek valamelyik házastárs különvagyonához tartoznak. A házastárs különvagyonához tartoznak: a) a házasságkötéskor megvolt vagyontárgyai, 55