Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1974)

I. fejezet. Az iparjogvédelemmel összefüggő általános jogi ismeretek

b) a házasság fennállása alatt valamely kitüntetéssel kapcsolatban kapott, továbbá az öröklési jogcímen szerzett vagy ajándékba kapott vagyontárgyak,

c) azok a vagyontárgyak, amelyek a különvagyon tárgyainak helyébe léptek.

Családjogi kérdésként merül fel, hogy az újítási és találmányi díjak a házastárs különvagyonához vagy közös vagyonához tartoznak-e?

E tekintetben analóg módon alkalmazható a Legfelsőbb Bíróság Pk. 116. számú állásfoglalása, amelyet a szerzői jogdíjakra fogadott el.

Ennek alapján a házassági életközösség fennállása alatt esedékes díj a házastársak közös vagyonához tartozik, egyébként a díj a szerző különvagyona.

Családjogi kérdés továbbá az újítási és találmányi díjak figyelembevétele a gyermektartásdíjaknál. A Legfelsőbb Bíróság Pk. 130. sz. állásfoglalása értelmében, ha a feltaláló és újító részére a találmányi, illetőleg újítási díjak rendszeresnek minősülő jövedelemszerű bevételt biztosítanak, azokat a gyermektartásdíj alapjául szolgáló kereset, jövedelem megállapításánál figyelembe kell venni. Indokolt esetben a gyermeket az egyszeres juttatásként kapott jelentősebb összegű találmányi és újítási díjból is részesíteni kell.

II. Munkajogi (szövetkezeti) és társadalombiztosítási szabályok

Az iparjogvédelem tárgyaival kapcsolatban a vállalatok (intézetek) és szövetkezetek szervezetén belül kialakuló viszonyokat alapvetően a polgári jogi jellegű speciális iparjogvédelmi szabályok (az újítási jog, a szolgálati találmányok feltalálóinak díjazására vonatkozó jogszabály stb.) és az azok alapján kiadott belső szabályzatok rendezik, ezek azonban

56