Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1974)
I. fejezet. Az iparjogvédelemmel összefüggő általános jogi ismeretek
iparjogvédelem körébe tartozó szellemi alkotásokkal és árujelzésekkel kapcsolatban, ezért az iparjogvédelem és a szerzői jog főbb összefüggéseit vázlatosan bemutatjuk. A szerzői jogi védelem kiterjed az irodalom, tudomány és a művészet minden alkotására, így különösen az alábbi alkotásokra : — irodalmi (tudományos, szépirodalmi, szakirodalmi, publicisztikai stb.) művek, — nyilvánosan tartott beszéd, — színmű, zenés színmű, táncjáték vagy némajáték, — zenemű szöveggel vagy anélkül, — rádió- és televíziójáték, — filmalkotások, — rajz, festés, szobrászat, metszés, kő- stb. nyomás útján előállított alkotások és azok tervei, — építészeti alkotások, épületegyüttesek, illetve városépítészeti együttesek tervei, — műszaki létesítmények tervei, — iparművészeti alkotások és azok tervei, — jelmez- és díszlettervek, — ipari tervezőművészi alkotások tervei, — művészi fényképek. A szerzői jogi védelem a szerző személyhez fűződő jogainak, valamint a mű felhasználásával összefüggő vagyoni jogoknak a védelméből áll. A szerzői jogi védelemből eredő kizárólagos vagyoni jogok tartalma az, hogy a mű bármely felhasználásához — ha a törvény eltérően nem rendelkezik — a szerző hozzájárulása szükséges és a felhasználás ellenében őt díjazás illeti meg. Felhasználás alatt kell érteni különösen mindenféle nyilvánosságrahozatalt (bemutatást szóban, írásban, kiállítás, rádió, televízió stb. útján) és többszörösítést, illetve rögzítést (pl. kinyomtatást, lemezfelvételt, filmesítést), valamint a fordítást. A szerzői jogi védelmet élvező művet felhasználni kívánó 53
