Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1974)

I. fejezet. Az iparjogvédelemmel összefüggő általános jogi ismeretek

a) a teljes cselekvőképesség hiányzik (pl. gyermek esetében),

b) az ügyleti akarat hiányzik (pl. kényszer esetében),

c) az akaratnyilvánítási mód fogyatékos (pl. a szerződés alakszerűtlensége vagy a képviseleti jogkör hiánya esetén),

d) a szerződés tartalma kogens jogszabályba ütközik (pl. ha a felek az újítás szerzőségének átruházásában állapodnak meg).

Megtámadható a szerződés tévedés, megtévesztés és fenyegetés, valamint a szolgáltatás és ellenszolgáltatás feltűnő aránytalansága miatt.

Az érvénytelenség általános jogkövetkezménye, hogy viszsza kell állítani a semmis, illetve a megtámadható szerződés megkötése előtt fennálló helyzetet.

Az érvénytelenségtől megkülönböztetendő a hatálytalanság fogalma. Erről akkor beszélünk, ha a szerződés érvényesen létrejött ugyan, de joghatásai valamely körülmény (pl. feltétel, időhatározás) következtében még nem álltak be vagy megszűntek.

A szerződés megszegésének minősül minden olyan magatartás, amely a szerződésbe ütközik.

A szerződésszegés típusai: a) a késedelem, b) a hibás teljesítés, c) a lehetetlenülés (meghiúsulás).

Ezek közül témánk szempontjából a legfontosabb a kötelezett késedelme és a hibás teljesítés.

A kötelezett késedelembeeséséről van szó, pl. akkor, ha a vállalat az esedékes találmányi díjat időben nem fizeti meg. A kötelezett késedelme esetén a jogosult követelheti a teljesítést (pl. perelhet) vagy ha érdekmúlást bizonyít, elállhat a szerződéstől. Fizetési késedelem esetén a jogosult általában évi 5% késedelmi kamatot is követelhet, függetlenül attól, hogy a késedelem kimenthető-e vagy sem. Ha a késedelem felróható, a jogosult kártérítést is követelhet.

Hibás teljesítés esetén a kötelezett szavatossággal (vétkes-48