Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1974)

I. fejezet. Az iparjogvédelemmel összefüggő általános jogi ismeretek

ségtől független helytállási kötelezettséggel) tartozik a szolgáltatás tárgyának fizikai hibáiért (kellékszavatosság) és jogi hibáiért (jogszavatosság).

Kellékszavatosság esetén a jogosult általában követelheti a termék (pl. az újító vagy feltaláló által készített mintadarab) kijavítását, árleszállítást, kicserélést vagy elállhat a szerződéstől.

Ha a hibás teljesítés felróható, a kötelezett köteles megtéríteni azt a kárt, amelyet a jogosult a minőségi hiba miatt szenvedett.

Ha a jogosult meghatározott időn belül nem érvényesíti követelését (pl. találmányi díjigényét), az elévül és többé bírósági vagy egyéb hatósági úton nem érvényesíthető. Az elévülési idő általában öt év. Szocialista szervezetek egymás közötti viszonyában a pénzkövetelések egy év alatt évülnek el. Az elévülés a követelés esedékessé válásától kezdődik. (Pl. újítások esetén a hasznos eredmény jelentkezésétől.) Az elévülési idő bizonyos esetekben meghosszabbodik, illetve újra kezdődik (meghosszabbodik, ha a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni követelését, újra kezdődik, ha az elévülés a kötelezett írásbeli felszólítása, a követelés bírósági úton való érvényesítése, megegyezéssel való módosítása vagy a kötelezett részéről való elismerése folytán megszakad).

Az elévülés folytán a követelés nern szűnik meg, ezért az önkéntes teljesítés érvényes és nem követelhető vissza. Az elévülési határidőtől megkülönböztetendő a jogvesztő határidő, amelynek elteltével a jog megszűnik. (Pl. újításra szerzőségi igény mással szemben csak a hasznosítástól számított egy év alatt érvényesíthető.)

A szerződéseknek a gyakorlatban számos típusa alakult ki (adásvétel, ajándékozás, vállalkozás, megbízás, bérlet, bizomány, biztosítás, társasági szerződés stb.).

Az iparjogvédelem tárgyaival kapcsolatos szerződéseket a következő csoportokba sorolhatjuk:

49