Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1974)

II. fejezet. A találmányok szabadalmi oltalma

gazdasági tevékenység körében rendszeresen, iparszerűen előállítják, használják, forgalomba hozzák. Tudományos, oktatási vagy magán célra egyedi példány készítése a találmányról nem minősül hasznosításnak. A hasznosítás akkor nem jogosulatlan, ha arra a hasznosítónak jogszabály (pl. előhasználati jog esetében) bírósági határozat (pl. kényszerengedély esetében) vagy szerződés (pl. licenciaszerződés) alapján joga van.

A jogosulatlan hasznosításnak továbbá az oltalom ideje alatt kell történnie, hogy szabadalombitorlásról egyáltalán beszélni lehessen.

A szabadalombitorlás objektív (a bitorló vétkességétől független) polgári jogi következményei: a jogsértés megállapítása, eltiltás, abbahagyás, elégtételadás, a gazdagodás visszatérítése stb.

A szabadalombitorlás szubjektív (a bitorló vétkességétől függő) következménye a polgári jogi kártérítés. Ez tehát azt jelenti, hogy ha a találmányt jogosulatlanul használónak nem róható fel a cselekménye (pl. a bejelentéstől a közzétételig terjedő időszakban általában nem róható fel, mert nem tudhat a találmány bejelentésének tény érői), akkor csak a gazdagodás, vagyis a jogsértés révén szerzett vagyoni előny megtérítésére köteles. Ez rendszerint a díjazás összegével azonos, amit szerződés alapján fizetni kellett volna.

Ha a bitorlás felróható, kártérítés jár, amely a szabadalmas vagyonában beállott vagyoncsökkenésre és az elmaradt vagyoni előnyre egyaránt kiterjed.

A szabadalombitorlásnak ezenfelül szabálysértési következménye is van, amelyet a 17/1968. (IV. 14.) Korm. sz. rendelet 164. §-a tartalmaz.

A szabadalombitorlás miatti perek megkülönböztetendők a díjperektől, amelyekben a szabadalmas nem kifogásolja a találmány hasznosítását és kérelme nem a hasznosítás eltiltására, hanem a hasznosító díjfizetésre kötelezésére irányul. A Legfelsőbb Bíróság Pk. III. 20.652/1967. sz. határozata sze-163