Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1974)

II. fejezet. A találmányok szabadalmi oltalma

hatályukat, a sértettnek csupán az a lehetősége van meg, hogy a polgári jog általános szabályai szerint kártérítést követel­jen. A találmánybitorlásnak büntetőjogi szankciója is van, amelyről a Btk. 306. § aj pontja rendelkezik. A találmánybitorlás miatt indult pertől meg kell különböz­tetni a társszerzőségi pereket és a találmány szolgálati jelle­gével kapcsolatos pereket, amelyek nem a találmányi gon­dolat eltulajdonítását sérelmezik, hanem a feltaláló és más személyek közötti jogközösség vagy szerződés alapján fel­merült viták megoldását célozzák. Szabadalombitorlás Szt. 26. §. (1) Szabadalombitorlást követ el, aki a szabadalmi oltalom alatt álló találmányt jogosulat­lanul hasznosítja. (2) A szabadalmas a bitorlóval szemben az eset körülményeihez képest a következő polgári jogi igé­nyeket támaszthatja: a) követelheti a szabadalombitorlás megtörténté­nek bírósági megállapítását, b) követelheti a szabadalombitorlás abbahagyását és a bitorló eltiltását a további jogsértéstől, c) követelheti, hogy a bitorló nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt és hogy szük­ség esetén a bitorló részéről vagy költségén az elég­tételnek megfelelő nyilvánosságot biztosíthassanak, d) követelheti a szabadalombitorlással elért gazda­godás visszatérítését, e) követelheti, hogy a bíróság rendelje el a szaba­dalombitorlásra használt eszközök és a szabadalom­bitorlással előállított termékek lefoglalását. 161

Next

/
Oldalképek
Tartalom