Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1974)

II. fejezet. A találmányok szabadalmi oltalma

hatályukat, a sértettnek csupán az a lehetősége van meg, hogy a polgári jog általános szabályai szerint kártérítést követeljen.

A találmánybitorlásnak büntetőjogi szankciója is van, amelyről a Btk. 306. § aj pontja rendelkezik.

A találmánybitorlás miatt indult pertől meg kell különböztetni a társszerzőségi pereket és a találmány szolgálati jellegével kapcsolatos pereket, amelyek nem a találmányi gondolat eltulajdonítását sérelmezik, hanem a feltaláló és más személyek közötti jogközösség vagy szerződés alapján felmerült viták megoldását célozzák.

Szabadalombitorlás

Szt. 26. §. (1) Szabadalombitorlást követ el, aki a szabadalmi oltalom alatt álló találmányt jogosulatlanul hasznosítja.

(2) A szabadalmas a bitorlóval szemben az eset körülményeihez képest a következő polgári jogi igényeket támaszthatja:

a) követelheti a szabadalombitorlás megtörténtének bírósági megállapítását,

b) követelheti a szabadalombitorlás abbahagyását és a bitorló eltiltását a további jogsértéstől,

c) követelheti, hogy a bitorló nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt és hogy szükség esetén a bitorló részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosíthassanak,

d) követelheti a szabadalombitorlással elért gazdagodás visszatérítését,

e) követelheti, hogy a bíróság rendelje el a szabadalombitorlásra használt eszközök és a szabadalombitorlással előállított termékek lefoglalását.

161