Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1974)

II. fejezet. A találmányok szabadalmi oltalma

nem adható. Ha a két igény csak részlegesen egyezik egymás­sal, a második bejelentőnek megfelelő korlátozással adható csak szabadalom. II. A találmányból és a szabadalmi oltalomból eredő jogok és kötelezettségek A feltaláló személyhez fűződő jogai 7. §. (1) Feltaláló az, aki a találmányt megalkotta. Amíg jogerős bírósági ítélet mást nem állapít meg, azt a személyt kell feltalálónak tekinteni, aki az Or­szágos Találmányi Hivatalhoz benyújtott korábbi elsőbbségű bejelentésben feltalálóként szerepel. (2) A feltalálót megilleti az a jog, hogy a szabadmi iratok őt e minőségben feltüntessék. (3) A feltaláló a Polgári Törvénykönyv szerint felléphet azzal szemben, aki e minőségét kétségbe vonja, vagy a találmánnyal kapcsolatos személyhez fűződő egyéb jogát megsérti. (4) A találmányt a bejelentési eljárás rendjén tör­ténő közzététel előtt csak a feltaláló, illetve jogutódja hozzájárulásával szabad nyilvánosságra hozni. A találmányok jogi oltalma a találmányhoz kapcsolódó erkölcsi és anyagi (vagyoni) érdekek védelme révén valósul meg. A feltaláló erkölcsi érdekeinek védelme főként a sze­mélyhez fűződő jogok biztosításában jelentkezik, amelyek a feltalálónak a Polgári Törvénykönyv alapján mindenkit meg­illető személyiségvédelmen túlmenő jogokat nyújtanak. Minthogy a személyhez fűződő jogok a feltaláló morális el­ismerését, társadalmi közmegbecsülésben részesítését fejezik 111

Next

/
Oldalképek
Tartalom