Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1971)

II. fejezet. Találmányok és szabadalmak

a fél képviselőként szabadalmi ügyvivőt nevezzen meg. Erre akkor kerülhet sor, ha pl. a fél vagy képviselője nem rendel­kezik olyan szakértelemmel, hogy a szabadalmi leírást a tör­vényben előírt követelményeknek megfelelően el tudja készí­teni. A képviselőnek szóló meghatalmazást közokiratba vagy tel­jes bizonyító erejű (két tanúval előttemezett) magánokiratba kell foglalni. A szabadalmi ügyvivőnek vagy ügyvédnek adott meghatalmazás érvényességéhez azonban elegendő ha azt a meghatalmazó aláírja. Azon szabály alól, hogy a szabadal­makkal kapcsolatos eljárásokban nincs kötelező képviselet, egy kivétel van: a szabadalmi törvény értelmében külföldi személy köteles belföldi lakhellyel rendelkező szabadalmi ügyvivőt, ügyvédet vagy arra jogosult más személyt képvise­letével megbízni. Ha az ügyfél ismeretlen helyen tartózkodik, vagy nem tud az ügyben önállóan eljárni, törvényes képvise­lője vagy meghatalmazottja pedig nincs, részére a gyámható­ság ügygondnokot rendel ki. Kizárás A kizárással kapcsolatban az államigazgatási törvény ki­mondja, hogy az ügyintéző saját ügyének elintézésében nem vehet részt. Az eljárásban mint ügyintéző nem vehet részt az a személy sem, akitől az ügy tárgyilagos megítélése nem vár­ható. Az ügyintéző az államigazgatási szerv vezetőjének köte­les bejelenteni ha vele szemben kizárási ok forog fenn. A ki­zárási okot az ügyfél is bejelentheti. A kizárás kérdésében az államigazgatási szerv vezetője határoz és egyben kijelöli az ügyintézőt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom