Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1971)

II. fejezet. Találmányok és szabadalmak

Tényállás tisztázása Az államigazgatási törvénynek a tényállás tisztázásával kapcsolatos rendelkezései előírják, hogy az államigazgatási szerv a határozathozatal előtt a tényállást hivatalból köteles tisztázni. Ha a rendelkezésre álló adatok és bizonyítékok a határozathoz megfelelő alapot nyújtanak, a további bizonyí­tás mellőzhető. Az államigazgatási szerv a tényállás tisztázása céljából bi­zonyítást rendelhet el, az ügyfelet az ügyre vonatkozó adatok szóval vagy írásban történő közlésére, bizonyítékok bejelen­tésére, illetőleg előterjesztésére hívhatja fel, az ügyfelet meg­hallgathatja és más állami szerveket megkereshet. Az ügy­félhez intézett felhívásnak tartalmaznia kell azt a figyelmez­tetést, hogy ha az adatokat és bizonyítékokat az előírt határ­időn belül nem terjeszti elő, az államigazgatási szerv a ren­delkezésére álló adatok alapján dönt. Idézés Az idézéssel kapcsolatban az államigazgatási törvény ak­ként rendelkezik, hogy az államigazgatási szerv azt a sze­mélyt, akinek meghallgatása az eljárás során szükséges, kö­telezheti, hogy a megjelölt időben és helyen előtte személye­sen jelenjék meg. Az idézést úgy kell közölni, hogy a meg­hallgatandó személynek a megjelenésre megfelelő idő álljon rendelkezésére és a megjelenés a munkájában lehetőleg ne hátráltassa. Az idézésben meg kell jelölni, hogy az államigaz­gatási szerv az idézett személyt milyen ügyben és milyen mi­nőségben (tanú, ügyfél stb.) kívánja meghallgatni. Az idézett személyt figyelmeztetni kell a megjelenés elmulasztásának következményeire. Idézni csak írásban lehet, azonban az írás­ban kibocsátott idézéssel azonos elbírálás alá esik, ha az eljá­89

Next

/
Oldalképek
Tartalom