Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1971)

II. fejezet. Találmányok és szabadalmak

rást indítani sem a kérelmező, sem más ellen nem lehet. Ez a jogi hatás természetesen csak annak a terméknek, illetőleg eljárásnak és annak a szabadalomnak a vonatkozásában fo­rog fenn, amellyel kapcsolatban a jogerős határozat létrejött. A szabadalmi oltalom megszűnése Az ideiglenes oltalom megszűnése A szabadalmi oltalom lehet ideiglenes vagy végleges és mindkettőnek a hatálya visszahat a bejelentés napjára, ami azt jelenti, hogy az oltalom a bejelentés napjával kezdődik. Az ideiglenes oltalom a szabadalmi bejelentés közzétételével keletkezik, véglegessé az oltalom csak akkor válik, ha a sza­badalmat megadják. Mind az ideiglenes, mind pedig a végle­ges szabadalmi oltalom a törvényben meghatározott esetek­ben megszűnik. Ezek az esetek a következők: — az ideiglenes oltalom megszűnik elsősorban akkor, ha a szabadalmi bejelentést jogerősen elutasítják. Az elutasí­tás bekövetkezhet pl. azért, mert felszólalás alapján megál­lapítást nyert, hogy az oltalom alá helyezni kívánt megoldás a szabadalmazható találmány ismérveivel nem rendelkezik, pl. nem új; — megszűnik az ideiglenes oltalom akkor is, ha halasztott vizsgálat esetén a szabadalmi bejelentés utólagos vizsgálatát a közzétételtől számított négy éven belül nem kérték és hi­vatalból sem rendelték el. Utólagos vizsgálat elrendelése iránti kérelem esetén nem az elrendelésnek kell a négy éven belül megtörténnie, hanem a kérelemnek kell a határidőn be­lül beérkeznie. Hivatalból történő elrendelése esetén, mint-78

Next

/
Oldalképek
Tartalom