Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1971)

II. fejezet. Találmányok és szabadalmak

hogy az nem kérelem alapján történik, az elrendelő határozatot kell a négy éven belül meghozni;

— megszűnik továbbá az ideiglenes oltalom akkor is, ha a fenntartási illetéket a már ismertetettek szerint nem fizették meg;

— végül megszűnik az ideiglenes oltalom, ha a bejelentő arról lemondott.

Az ideiglenes oltalom megszűnése mindig a keletkezésére visszaható hatályú, ami azt jelenti, hogy az ideiglenes oltalmat olyannak kell tekinteni, mint amely egyáltalán nem is állott fenn.

A végleges oltalom megszűnése

(Oltalmi idő lejárta, illeték-nemfizetés, lemondás)

A végleges szabadalmi oltalom megszűnésének is különböző esetei vannak:

— először is megszűnik az oltalom a 20 éves oltalmi idő lejártával. A 20 év leteltével az addig oltalom alatt állott találmány közkinccsé válik, azt bárki engedély nélkül hasznosíthatja. A törvényes oltalmi idő mindig a bejelentés napjával kezdődik és a bejelentés napjának megfelelő napon jár le. Pl. 1970. június 1. napján bejelentett találmányra megadott szabadalmi oltalom utolsó napja 1990. június 1. A következő napon az eddig oltalom alatt állott találmányt már közkincsnek kell tekinteni;

— megszűnik a végleges szabadalmi oltalom abban az esetben is, ha a fenntartási illetéket a már ismertetett módon nem fizették meg. Az ilyen módon bekövetkező megszűnés azonban nem visszaható hatályú, hanem az illeték esedékességét követő nappal következik be. Pl. a találmány bejelentése 1970. június 1. napján történt, tehát az ötödik évi fenntartási illeték 1974. június 1. napjával válik esedékessé. E naptól számított 6 hónapon belül az ötödik évi illetéket az

79