Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1971)
I. fejezet. Az iparjogvédelem fogalma, jelentősége és szervezete
1965-ben 1970-ben Egyéni 43,-% 18% Vállalati 57,—% 82% Az 1965. és 1970. év adatait figyelembe véve jelentős növekedést mutat a külföldiek által hazánkban tett bejelentések száma. Országok: 1965-ben 1970-ben Német Demokratikus Köztársaság 260 450 Német Szövetségi Köztársaság 135 412 Svájc 196 245 USA 42 240 Anglia 62 110 F ranciaország 57 84 Csehszlovákia 8 23 Japán 5 79 Ausztria 25 53 Olaszország 18 47 Belgium 7 14 Svédország 16 30 Hollandia 24 32 Szovjetunió 0 47 A külföldi bejelentések számának fokozódása, a nemzetközi munkamegosztás és a gazdasági kapcsolatok kiterjedése magával hozta a hazai és a külföldi vállalatok és intézetek közötti kooperáció fokozódását a szellemi javakkal való gazdálkodás, a licencia kereskedelem területén is. Korábban a szűkén értelmezett devizatakarékossági megfontolás akadályozta a licenciák, know-how-ok stb. vásárlását. Az autarchiára, a már feltalált megoldások ismételt feltalálására való törekvés az erők szétaprózódásához vezetett és csökkentette a kutatási-fejlesztési munka hatékonyságát. Az új helyzetben 3 Iparjogvédelmi kézikönyv 33
