Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1971)

I. fejezet. Az iparjogvédelem fogalma, jelentősége és szervezete

A kereskedelmi név (cég) a vállalat állandó megnevezése, amelyet a gazdasági forgalomban, más vállalatoktól való megkülönböztetés céljából használ.

Kereskedelmi név pl. a „Medicor Röntgenművek”, a „Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Gyára”, „Ganz Villamossági Művek”.

Az iparjogvédelem körébe tartozó tcégoltalom elsősorban a .cégjegyzékbe való bejegyzés révén valósul meg, amelynek alapján másnak tilos a bejegyzett vagy ahhoz az összetévesztésig hasonló céget jogosulatlanul használnia.

A származási jelzés olyan földrajzi megjelölés, amelyet annak jelzésére használnak, hogy yalamely árut egy országban, annak bizonyos területén vagy meghatározott helyen termeltek vagy onnan származik. Származási jelzés pl. a „párizsi parfüm” „francia bor”, „ausztráliai gyapjú” megjelölés. A nemzetközi forgalomban a származási helyet gyakran a „made in” kifejezés jelzi. A származási jelzések — a védjegytől és a kereskedelmi névtől eltérően — nem a vállalatra, hanem a származási helyre utalnak. A származási jelzések oltalma az iparjogvédelem körében elsősorban úgy valósul meg, hogy a jogszabályok tilalmazzák a hamis vagy megtévesztő származási jelzések alkalmazását és azok használatának kizárólagos jogát a származási hely vállalatainak tartják fenn. Lényegében ezt szabályozza az áruk hamis származási jelzéseinek megakadályozására az 1891. évben kötött és legutóbb 1967-ben Stockholmban felülvizsgált Madridi Megállapodás, amelynek Magyarország is tagja.

Az eredetmegjelölés valamely ország, táj vagy helységfóidra jzi neve, ha azt olyan ottani származású termék megjelölésére használják, amelynek minőségét vagy jellegét — kizárólag vagy lényegében — a földrajzi környezet (időjárási feltételek, talajviszonyok stb.) határozza meg, beleértve a természeti és emberi tényezőket (termelési tapasztalatokat, különleges szakértelmet, hagyományokat stb.).

16