Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1971)

IV. fejezet. Árujelzők

tében. Megtévesztő a más közismert cégnevével azonos vagy összetéveszthető megjelölés is. Gyakori eset az is, hogy a védjegy olyan jóidrajzi elneve­zést tartalmaz, amely más, mint a termék valóságos előállí­tási helye. A helységnevet, földrajzi elnevezést ismerő vásár­lóban e név azt a képzetet kelti, hogy a megjelölt áru a kér­déses helyről származik. Egyes cikkek tekintetében ez a ter­mék minőségére, tulajdonságára vonatkozólag is téves fel­­tételezéseket ébreszthet, ha a kérdéses földrajzi hely jó hír­névnek örvend a védjeggyel ellátott áruk tekintetében. A gyakorlatban különösen kedvelt francia származásra utaló helységnévre védjegyoltalmat igényelni szépségápolási cik­kek, italok, angol vagy amerikai helységnevekre dohányáruk, textiláruk, svájci helységnevekre órák, csokoládék vonatko­zásában. Nem nyert oltalmat Magyarországon a KENT szó francia, ST. MORITZ szó olasz, ARGENTINE szó francia, LAIT DE COLOGNE szó francia, VIRGINIA szó francia, VERSAILLES szó spanyol, CALIFORNIA GIRL szó belga áruk megjelölésére, megtévesztő jellegük miatt. Természetes, hogy kizártak a védjegyoltalomból a jogsza­bályba vagy társadalmilag elfogadott erkölcsi szabályba üt­köző megjelölések. Az utóbbiak ilyen jellegét a lajstromozó hatóság bírálja el, s az ezzel kapcsolatosan kialakított gyakor­lat nyilvánvalóan szoros függvénye a fennálló gazdasági­társadalmi rendnek, az általánosan uralkodó felfogásnak. Az erkölcstelen jelleg megítélésénél figyelembe veszik a termé­ket, illetőleg a szolgáltatást is, amellyel kapcsolatosan a meg­jelölést alkalmazni kívánják. Az adott megjelölés ugyanis meghatározott termékek vonatkozásában jó ízlést, erkölcsöt sérthet, míg egyéb termékek tekintetében közömbös lehet. A gyakorlatban az olyan szó- vagy szóval kombinált védjegyek­nél fordul leggyakrabban elő, hogy azok erkölcsbe ütközőnek 178

Next

/
Oldalképek
Tartalom