Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1971)
III. fejezet. Szabadalmi eljárások
az OTH elnöke az Szt. 47. § (3) bek. alapján hivatalból elrendelheti az utólagos vizsgálatot. Az, aki utólagos vizsgálatot kér — a bejelentőn kívül —, csak az utólagos vizsgálat elrendelésére irányuló eljárásban tekinthető ügyfélnek [Vr. 23. § (2) bek.]. Ennek megfelelően a kérelmező csak a kérelemmel közvetlenül kapcsolatos kérdések tisztázásába vonható be (pl. a kérelem adataira vonatkozó esetleges kiegészítések). A hivatali felhívásokat, a nyilatkozatokat a kérelmező nem kapja meg, az eljárás részleteit nem ismertetik vele, de az eljárás eredményéről minden esetben tájékoztatást kap. Az utólagos vizsgálat elrendelésére irányuló kérelem illetéke 700,— forint. 4. Felhívás, hiánypótlás, nyilatkozattétel, határidők Az érdemi vizsgálat során észlelt hiányok miatt az OTH felhívja a bejelentőt a hiány természete szeránt a hiány pótlására, a bejelentés megosztására vagy nyilatkozattételre. Ha a felhívásnak vagy annak valamelyik pontjának a bejelentő a megszabott határidő alatt nem tud eleget tenni, a határidő meghosszabbítását kell kérni. A bejelentői nyilatkozatot gondosan, a felhívott adatok, észrevételek mindegyikének figyelembevételével ajánlatos elkészíteni. Ha a leírás korlátozására van szükség, legcélszerűbb először a korlátozott igénypontot megszerkeszteni, s ehhez építeni fel a nyilatkozatot. A haladó jelleg hiányolása esetén adandó nyilatkozatban részletesen ki kell mutatni a megoldásból származó előnyöket, ha mód van rá, ajánlatos szakvéleményt beszerezni, vagy esetleg gyakorlati bemutatóval alátámasztani a találmány előnyeit. Ha a bejelentő a kitűzött határidő alatt a hiányokat nem pótolta, vagy nyilatkozatot nem nyújtott be, illetve a felhívásnak csak részben (hiányosan) tett eleget, vagy az OTH a 140
