Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1971)

III. fejezet. Szabadalmi eljárások

postabélyegző keltét. A bejelentési elsőbbség megalapozásához szükséges minimális követelményeket a II. pontban már ismertettük. Az Szt. 57. § (4) bek. alapján a bírósághoz benyújtott kérelemre és egyéb iratokra elsőbbségi igény nem alapozható. A bejelentési elsőbbség napja szabja meg az oltalmi időt, valamint az évi díjak esedékességének napját is (Szt. 12. §), ezen felül még számos kérdésben van döntő jelentősége — pl. korábbi nyomtatványi közzététel vagy nyilvános gyakorlatbavétel (Szt. 2. §), korábbi jog [Szt. 6. § (3) bek c) pont], előhasználati jog harmadik személy részére (Szt. 14. §) —, hacsak nem kell figyelembe venni a bejelentésitől eltérő elsőbbséget.

Módosítási elsőbbség megállapítására akkor kerül sor, ha a bejelentés napja után. de legkésőbb a közzétételt elrendelő határozat kézbesítéséig a bejelentést úgy módosítják, hogy annak oltalmi köre bővül; ilyenkor az új anyag elsőbbsége eltér a bejelentésitől, s a bejelentés több elsőbbségi keltezésű igénypontsorozattal kerül közzétételre. A bővítő értelmű módosítás a leírás és a rajzok tartalmának csak olyan mérvű megváltoztatásáig terjedhet, hogy a találmány lényege az eredeti leírás és rajzok által meghatározott tárgykörben maradjon (Vr. 25. §).

Az uniós elsőbbség lényege, hogy a Párizsi Uniós Egyezmény értelmében azt, aki valamely találmányt az Unió egyik országában szabályszerűen bejelent, egy éven belül elsőbbségi jog illeti meg arra, hogy bejelentését a többi országban is megtegye. Ennélfogva arra a bejelentésre, amelyet az említett határidő eltelte előtt az Unió más országában is benyújtanak, elsőbbség illeti meg a bejelentőt azzal a bejelentéssel szemben, amelyet a másik országban a szóban levő bejelentés benyújtási napja előtt, de az uniós elsőbbségi nap után jelentettek be, tettek közzé vagy vettek gyakorlatba. Ilyen esetben tehát harmadik személy javára sem jog, sem személyhez fűződő birtok nem keletkezhet.

132