Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1971)

III. fejezet. Szabadalmi eljárások

Példa: M. M. magyar vállalat 1969. április 8-án benyújtott bejelentése automata töltőberendezésre vonatkozik. W. Z. osztrák vállalat 1970. január 12-én ugyanebben a tárgykörben lényegében egyező megoldásra kér szabadalmi oltalmat, s igényli az 1969. évi február 2-i osztrák elsőbbséget. — A hazai vállalat hiába előzi meg az OTH-nál történő bejelentéssel az osztrák céget, az Egyezmény előírása értelmében az uniós elsőbbségi napot kell figyelembe venni, s a szabadalmat a korábbi elsőbbségi igénnyel fellépő bejelentőnek — jelen esetben az osztrák vállalatnak — kell megadni, ha egyébként a körülmények ezt lehetővé teszik.

Az Egyezmény értelmében olyan bejelentésre alapítható elsőbbségi jog, amely szabályszerű hazai bejelentésnek számít; ez utóbbi feltételt viszont kielégíti az a bejelentés, amelyből megállapítható, hogy a szóban forgó országban melyik napon terjesztették elő, függetlenül a kérelem további sorsától. A Hivatal gyakorlata szerint uniós elsőbbség igénylése esetén a fentieknek megfelel a sürgönyileg tett bejelentés is, amennyiben tartalmazza az elsőbbségi bejelentés országát és a bejelentés napját. Ezekkel az adatokkal ugyanis a későbbiekben benyújtott iratok alapján is azonosítható a bejelentés. A bejelentőnek jogában áll több — akár különböző országokból származó — elsőbbséget is igényelnie, ez esetben az igénypontsorozatban meg kell jelölni, hogy az egyes igénypontokhoz melyik elsőbbség tartozik. Egy igénypontnak csak egy elsőbbsége lehet. [Szt. 43. § (3) bek.]

A kiállítási elsőbbség ugyancsak a Párizsi Uniós Egyezményen alapszik és abban áll, hogy ha valaki az OTH elnökének a Magyar Közlönyben közzétett hirdetményével kijelölt bel- vagy külföldi kiállításon találmányát közszemlére teszi és a nyilvánosságra hozatal első napjától számított hat hónapon belül a találmány tárgyára szabadalmi bejelentést tesz, akkor a bejelentés a közszemlére tétel első napjának elsőbbségét élvezi.

Mind az uniós, mind a kiállítási elsőbbséget csak az veheti igénybe, aki erre irányuló elsőbbségi nyilatkozatát a szabadalmi bejelentéssel egyidejűleg előterjeszti [Szt. 43. § (4)

133