Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1971)
III. fejezet. Szabadalmi eljárások
Egységesség Az Szt. 42. §-a értelmében egy szabadalmi bejelentésben csak egy találmány szabadalmi oltalmát lehet kérni. Az egységesség megítélésénél a megoldandó feladat és az egyes megoldások közötti összefüggéseket teszik vizsgálat tárgyává. Ha egy bejelentésben egynél több megoldási mód szerepel, ezekre csak akkor lehet a kérdéses bejelentés keretében oltalmat kapni, ha — a törvény szerint — tárgyuk egymással közvetlenül összefügg, vagyis a megoldások mindegyike egyetlen találmányi gondolat keretébe tartozik. Ha a megoldások több, egymástól eltérő feladatra vonatkoznak, vagy a megoldások egymástól eltérő hatást eredményeznek, a találmány nem egységes. Példa: A bejelentő oltalmat kér X vegyület polimerizálására; az eljárást többek között azzal jellemzi, hogy Y vegyületet alkalmazza polimerizációs katalizátorként; ugyanabban a bejelentésben oltalmat kér Y vegyületnek. vagyis a katalizátornak egy új előállítási eljárására is. Nyilvánvaló, hogy ez esetben két, egymástól eltérő feladat megoldásáról van szó; 1. eljárás egy új polimerféleség előállítására, 2. eljárás egy ismert vegyület előállítására eddig nem ismert módon. — Elsőbbség Az elsőbbség a bejelentőnek egy meghatározott napon keletkezett joga, amely azt jelenti, hogy a kérdéses nap után kezdődő minden más jogigényt a bejelentő megelőz. Az Szt. 43. §-a az alábbi elsőbbségi formák igénybevételére ad lehetőséget : — Bejelentési, illetve módosítási elsőbbség, — Uniós elsőbbség, — Kiállítási elsőbbség. A bejelentési elsőbbség a hivatali iktatás tényével keletkezik, postán küldött bejelentésnél nem veszik figyelembe a 9* 131
