Krasznay Mihály (szerk.): Iparjogvédelmi ismeretek (Budapest, 1968)

II. Fejezet. Szabadalmi jog

téshez iktatási időpontjától kezdve anyagi jogi hatály (az el­sőbbség) fűződik és az engedélyezési eljárás kezdetét veszi. Azonban e jogi hatás kiváltására csak az a bejelentés alkal­mas, amely tartalmazza legalább a bejelentő adatait, vala­mint a találmányt, illetve annak azonosításához szükséges adatokat. Az elsőbbség megalapozásához tehát a bejelentő megneve­zése, továbbá a találmány azonosíthatóságához elegendő adat közlése szükséges. Ha pedig a bejelentő a rendestől eltérő el­sőbbséget igényel, erre vonatkozó nyilatkozatát is a bejelen­téskor kell megtennie. A bejelentésnek ezen pótolhatatlan hiányai mellett a többi kellékek hiánya az eljárás során pó­tolható. A hiánypótlásra a hivatal a bejelentőt megfelelő ha­táridő tűzésével felhívja. A találmány leírása A leírás akkor elégíti ki a jogszabályokban lefektetett törvé­nyes kellékeket, ha a találmányt olyan részletesen és világo­san ismerteti, hogy ennek alapján a szakértő a találmányt minden invenciózus intézkedés, kiegészítés nélkül használni tudja. De hozzátehetjük, hogy a szabadalomtulajdonos oldalá­ról nézve akkor helyes a leírás, ha a megkerülésre lehetőséget nem nyújt. A leírást nem egyszer esetleg abban az időpontban kell el­készíteni, amikor a feltaláló a részmegoldások összességével még nincs tisztában, ezért is komoly megfontolást igénylő, műszaki és iparjogvédelmi felkészültséget megkívánó mun­kát jelent annak elkészítése. A nehézségeket az is fokozza, hogy az elsőbbségi (bejelentési) nap után lényegbeli eltérést a találmányi gondolat vonatkozásában az eredeti elsőbbség ve­szélyeztetése nélkül a jogszabály nem tesz lehetővé. Rendkí­vüli fontos tehát az első — sokszor nem is végleges — leírás figyelmes, gondos elkészítése. A leírással szemben támasztott további jogszabályi köve­08

Next

/
Oldalképek
Tartalom