Krasznay Mihály (szerk.): Iparjogvédelmi ismeretek (Budapest, 1968)
II. Fejezet. Szabadalmi jog
telmény, hogy az ne tartalmazzon megtévesztő kétértelműséget, ne hallgasson el bármit is, ami a sikeres megvalósításhoz nélkülözhetetlen, elengedhetetlen fogás, stb. Nem elegendő tehát a leírásban a problémákat csupán felvetni, hanem a megoldás módját kell megadni. A leírás a szakértő számára készült szakirodalom. Ebből következik, hogy ami a szakértő számára kézenfekvő, azt a leírásban nem kell részletezni. Ugyanakkor a leírás műszaki szakirodalmi jellege mellett új tanítás, új műszaki ismeret megfogalmazása is. Az újdonságot ismertető részeket bővebben kell kifejteni, részletezni. A határozatlan kifejezések, a relatív fogalmak használata nem segíti elő a leírás világosságát, közérthetőségét, különösen akkor, ha a viszonyítás alapja nincs megadva a relatív fogalomhoz. Előfordulhat ugyan egyes esetekben, hogy a relatív kifejezés, mint pl. kicsi, nagy, sok, kevés stb. a szakértő számára nem jelent veszélyt, nem a közérthetőség rovására történő általánosítás, hanem elegendő útbaigazítás. így meghatározott termék előállítására irányuló eljárás leírása során ha az alkalmazandó hőfokról beszélünk és egyik fázisban azt mondjuk, hogy 350 C° körüli értéken való tartás után a hőfokot a következő műveletben „kissé” emeljük a meghatározott cél érdekében, ez a kifejezés adott esetben elegendő lehet. Azonban célszerűbb még ilyen körülmények között is a példa szerinti hőfokeltérést bizonyos határérték megjelölésével megadni. A leírás szabályszerűsége nem vonható kétségbe, ha pl. az a vonatkozó számításmenetet nem tartalmazza, vagy elméleti levezetéseket elhagy, de a megoldás képletét, a megoldás módját adja. A leírás felépítése vázlatosan az alábbi összefoglalás szerinti: Minden leírástól megkívánjuk, hogy mindenekelőtt a jogosult személye és a jog tárgya vonatkozásában adjon eligazítást. Ezért a leírás fejrésze a bejelentési kérvény értelemszerű 69
