Krasznay Mihály (szerk.): Iparjogvédelmi ismeretek (Budapest, 1968)
II. Fejezet. Szabadalmi jog
szerint a találmány tárgyának üzemi berendezésként való használata. Ha tehát a találmány tárgya pl. egy szerszámgép, azt iparszerűen csak a tulajdonos engedélyével lehet használni. A szabadalom fenti felsorolás szerinti használati módjai összefüggenek. Ennek megfelelően ha egy terméket a gyártó vállalat licencia alapján állít elő, akkor a licencia birtokában joga van minden olyan tevékenységre, ami a gyártási jogból értelemszerűen folyik, tehát eladhatja a gyártott terméket másnak, a vevő továbbadhatja vagy iparszerű tevékenysége keretében használhatja stb. A kizárólagos jog korlátái A szabadalom nem menti fel annak tulajdonosát a fennálló törvényes rendelkezésekben foglalt szabályok megtartása alól. így pl. a szabadalomtulajdonosnak is meg kell szereznie engedélyhez kötött ipar gyakorlása esetén az iparhatósági engedélyt, stb. Egyetlen kedvezmény azonban megilleti a feltaláló szabadalomtulajdonost: képesítéshez kötött ipar gyakorlására vonatkozó iparhatósági engedély kiadható számára akkor is, ha nincs ilyen képesítése, de az iparhatósági engedély csak a találmány tárgyának előállítására vonatkozhat. Ugyanis ebben az esetben vélelmezhető az a szakismeret, amit az ipartörvény a képesítéshez kötött ipar gyakorlásához megkíván, hisz a találmány megalkotása feltételezi a szakmai jártasságot. Az elmondottaknak megfelelően ha pl. a szabadalmazott találmány egy bizonyos műszer, az iparhatósági engedély csak a műszer előállítására vonatkozhat, nem kívánható a szabadalom alapján műszeriparra szóló általános engedély. A szabadalomtulajdonost a kizárólagosság nem menti fel mások jogai tiszteletbentartásának kötelezettsége alól. így telepengedélyhez kötött ipar gyakorlásához a vonatkozó előírás betartása a szabadalomtulajdonos számára is kötelező. Állami 58
