Krasznay Mihály (szerk.): Iparjogvédelmi ismeretek (Budapest, 1968)
II. Fejezet. Szabadalmi jog
gyávái való összehasonlításra, másrészt ha ezek a publikációk a találmány egyes elemeit, egységeit oly módon ismertették, hogy azok a találmányban kitűzött feladat megvalósításánál számbaj öhettek. Szabadalmi törvényünk értelmében újdonságrontónak számít az a körülmény, ha a találmány tárgyát nyilvános gyakorlatbavétel vagy kiállítás útján szakértők oly mértékig megismerhették a bejelentés, illetve prioritás napja előtt, hogy használhatásának nem volt akadálya. (Kivételt képeznek azok a kiállítások, amelyeket megillet az ún. kiállítási oltalomban való részesítés joga.) Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy itt is a megtekintés lehetősége a döntő. Ha a megtekintés személyválogatás nélkül lehetséges volt, tehát a találmány potenciálisan megismerhető volt, úgy ezen körülmény lerontja annak újdonságát. A gyakorlatbavétel nyilvánossága nem jelenti szükségképp, hogy a találmányt üzemszerűen alkalmazták, vagy az a kereskedelmi forgalomban kapható volt. Elegendő, ha azzal próbákat végeztek. A lényeg az, hogy titoktartásra nem kötelezett személyek válogatás nélkül megtekinthették a találmányt és hogy ennek alapján az megismerhető volt. Tehát egyetlen gép egyetlen próbája is újdonságrontó következménnyel járhat, ha a próba megelőzte a bejelentést, nyilvános volt és a szakértőnek útbaigazítást adott. Általában nem lehet nyilvánosnak tekinteni a gyakorlatbavételt akkor, ha a találmányt zárt üzemben, pl. elkülönített üzemrészben használták, ahová csak külön engedéllyel lehet bejutni, vagy ha meghívott személyek zárt körében mutatták be a találmányt. A törvény értelmében a kiállítás azonos elbírálás alá esik a nyilvános gyakorlatbavétellel. Itt is az a döntő, hogy az ismertté válás lehetősége fennállott-e vagy sem. önmagában egy termék bemutatása szakértő számára a megismerhetőséget nem biztosítja feltétlenül. Előfordulhat, főleg technológiai jellegű találmányoknál, hogy a termékből magából nem lehet 40
