Krasznay Mihály (szerk.): Iparjogvédelmi ismeretek (Budapest, 1968)
II. Fejezet. Szabadalmi jog
4. Vegyes rendszer A felsorolt szabadalmaztatási rendszerek javítását célozza, amely számos iparilag fejlett államban megvalósítást nyert. Lényege az, hogy a szabadalmi hatóság az alakiságok vizsgálata mellett a találmányi bejelentéseket tartalmilag is megvizsgálja abból a szempontból, hogy a szabadalmazhatóság összes feltételeinek megfelelnek-e és a vizsgálat során megfelelőnek minősített találmányokat még egy társadalmi kontrollnak is aláveti, mivel a bejelentéseket az engedélyezés előtt közzé is teszi, hogy az ellen felszólalhassanak. Az 1949. évi 8. sz. tvr. által módosított szabadalmi törvény lényegében ezt honosította meg nálunk is, miután lehetővé tette a közzététel előtti hivatalból történő újdonság vizsgálatot. A szabadalmi hatóságokra ez a rendszer a teljes érdemi vizsgálat következtében nagy feladatot ró, a tiszta elővizsgálat! rendszer nehézségei maradéktalanul jelentkeznek. Fentiekre figyelemmel a modern törvények egyre szélesebb körben térnek át a vegyes szabadalmi rendszer egy újabb változatára, az úgynevezett halasztott vizsgálati rendszerre. E rendszer lényege az, hogy az eljáró szabadalmi hatóság az alaki kellékek meglétének vizsgálata mellett bizonyos vonatkozású érdemi vizsgálatokat is elvégez az elővizsgálat során, de az újdonság és haladás vizsgálatát mellőzi az első fázisban, illetve e vizsgálatok lefolytatása nélkül ad ideiglenes oltalmat. Az elővizsgálat során elmaradt újdonság és haladás vizsgálat a végleges szabadalom megadása előtt történik. E szabadalmi rendszer előnye a gyorsabb átfutás, tájékoztatás. Ezen túlmenően a szabadalmi hatóságnak nem kell felesleges vizsgálatot lefolytatnia, mert az újdonság és haladás vizsgálatára általában csak kérelem alapján kerül sor. 30
