Krasznay Mihály (szerk.): Iparjogvédelmi ismeretek (Budapest, 1968)

I. Fejezet. Az iparjogvédelem fogalma, jelentősége és története

1965. július 1-i hatállyal lépett az Egyezmény tagjai közé. Az egyezményeknek új szövegei és új mellékegyezmények jöttek létre, részben a szocialista országok közreműködésével és részvételével [a gyári, kereskedelmi és szolgáltatási védjegyekkel kapcsolatos áruk nemzetközi osztályozásáról szóló Nizzai MegáEapodás (1957);

az eredetmegjelölés oltalmáról és nemzetközi lajstromozásáról rendelkező Lisszaboni Egyezmény (1958);

az új növényfajták oltalmára vonatkozó Párizsi Egyezmény (1961)].

Jelentős mérföldkő a Párizsi Unió fejlődésében az 1967-ben elfogadott stockholmi szöveg — amely a szerzői tanúsítványt az elsőbbség szempontjából a szabadalommal egyenrangúnak ismerte el — és az azzal egyidejűleg létrehozott egyezmény, amely létrehozta a Szellemi Tulajdon Világszervezetét (angol nevén World Intellectual Property Organisation = WIPO). Jelenleg újabb egyezmények és külön uniók tervei vannak előkészületben, amelyek előreláthatólag még szorosabbá teszik a nemzetközi iparjogvédelmi kapcsolatokat.

23