Krasznay Mihály (szerk.): Iparjogvédelmi ismeretek (Budapest, 1968)
I. Fejezet. Az iparjogvédelem fogalma, jelentősége és története
felfedezések pedig közvetve, állami díjak, kitüntetések formájában nyerhetnek elismerést. b) Az iparjogvédelmi jogintézmények második csoportjába azok a jogintézmények tartoznak, amelyek az áruforgalomban az áruk megkülönböztetésére vonatkozó árujelzésekkel kapcsolatosak. A műszaki-gazdasági fejlődés eredményeként a különböző árutermelő vállalkozók (vállalatok) által létrehozott áruk (termékek és szolgáltatások) hatalmas választéka versenyez a piacon a fogyasztó pénzéért. Az áruk és a vállalatok megkülönböztetésére szolgáló árujelzések: védjegy, a kereskedelmi név, a származási jelzés, az eredetmegjelölés, az áru kiszerelése, az áruk kötelező megjelölése és a márka. A védjegy olyan jelzés, amely valamely vállalat vagy vállalatcsoport áruinak vagy szolgáltatásainak más vállalat vagy vállalatcsoport azonos vagy hasonló áruitól vagy szolgáltatásaitól való megkülönböztetésére alkalmas. Védjegy pl. az „Orion”, „Ganz“, „Skoda”, „Zeiss” szó, a „4711” szám, a „TRT” betűcsoport. A kereskedelmi név (cégnév) a vállalat állandó megjelölése, amely a gazdasági forgalomban más vállalatoktól való megkülönböztetésére szolgál. Kereskedelmi név például a Medicor Röntgenművek, Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyára. A származási jelzés olyan megjelölés, amelyet annak jelzésére használnak, hogy valamely árut egy országban, annak bizonyos területén vagy meghatározott helyen termeltek vagy onnan származik. Származási jelzés pl. a párizsi parfümök, francia borok, ausztráliai gyapjú. Az eredetmegjelölés valamely ország, táj vagy helység földrajzi neve, ha azt olyan ottani származású termék megjelölésére használják, amelynek minőségét vagy jellegét — kizárólag vagy lényegében — a földrajzi környezet (időjárási feltételek, talajviszonyok, stb.) határozza meg, beleértve a természeti és emberi tényezőket (termelési tapasztalatokat, különleges szakértelmet, hagyományokat, stb.). 12