Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1994)
II. fejezet - 1. A találmányok szabadalmi oltalma
1. fennállt-e munkaviszony vagy más jogviszony a munkáltató és a feltaláló között a találmány megalkotásakor, 2. ez a munkaviszony vagy más jogviszony olyan volt-e, hogy a feltalálónak új megoldásokat kellett kidolgoznia, 3. a találmány abba a tárgykörbe tartozik-e, amelyben a feltalálót ilyen kötelezettség terhelte. A szolgálati jelleghez a feltaláló és valamely munkáltató között a találmány megalkotása idején kell munkaviszonynak vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak fennállnia. Döntő az a körülmény, hogy a találmánynak a szabadalmazhatósághoz szükséges szintű kidolgozása a munkaviszony vagy egyéb jogviszony keretei között történt-e. Annak, hogy a feltalálóban már a munkaviszony vagy egyéb jogviszony létesítése előtt is felmerült a találmány alapötlete, nincs jelentősége. Ha a találmány kidolgozása a munkaviszony vagy egyéb jogviszony megszűnése után történt, nem áll fenn a szolgálati jelleg akkor sem, ha a korábbi munkaviszonyban vagy egyéb jogviszonyban ilyen megoldások kidolgozása a feltaláló kötelessége volt. Munkáltatón a gazdálkodó szervezetek [Ptk. 685. § c) pont] bármely fajtáját, a költségvetési szervet, s minden olyan jogi vagy természetes személyt kell érteni, amely vagy aki a feltalálót munkaviszony, közszolgálati jogviszony vagy munka végzésére irányuló más jogviszony keretében foglalkoztathatja. Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony állhat fenn különösen polgári jogi szerződés (megbízás, vállalkozás stb.), továbbá szövetkezeti tagság alapján. A polgári jogi szerződés létrejötte - az általános szabályok szerint - akkor is megállapítható, ha azt a felek nem foglalták írásba, hanem szóban állapodtak meg, vagy pedig ráutaló magatartással juttatták kifejezésre szerződési akaratukat (pl. a feltaláló a munkáltató által rendelkezésre bocsátott anyagi-technikai eszközöket használja fel a megoldás kidolgozására). Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak számíthat az ösztöndíjasként vagy vendégkutatóként végzett munka is. A szolgálati jelleghez munkaviszony vagy más jogviszony alapján a feltalálót meghatározott tárgykörben új megoldások (eljárások, termékek) kidolgozására irányuló kötelezettség kell terhelje. Azt, hogy ilyen kötelezettség mennyiben áll fenn, a szerződés, a munkarend és ezek keretein belül a szolgálati felettes által kiadott utasítás határozza meg (pl. arra vonatkozóan, hogy az illető munkatársnak gyógyszeripari kutatást kell folytatnia). A létrejött találmánynak abba a tárgykörbe kell emellett tartoznia, amelyben a dolgozót új eljárások, illetve új termékek kidolgozására irányuló kötelezettség terhelte. Ezért pl. ha a gyógyszeripari kutatóként alkalmazott dolgozó a játékgyártás területére eső megoldást hoz létre, ez nem minősül szolgálati találmánynak. 52
