Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1994)

V. fejezet - 3. Iparjogvédelmi képviselet

ben a megbízó utasításai szerint és érdekének megfelelően eljárni (Ptk. 474. §). A képviselő köteles a megbízót tevékenységéről és az ügy állásáról tá­jékoztatni. A megbízó utasításától a megbízott csak abban az esetben térhet el, ha azt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli, és a megbízó ér­tesítésére nincs mód. Ilyen esetben azonban a megbízót utólag haladékta­lanul értesítenie kell (Ptk 477. §). Az eljárás eredményétől függetlenül a meg­bízó köteles a megbízottnak díjat fizetni (Ptk. 478. §). Az ügy ellátá­sával kapcsolatban felmerült költségek a megbízót terhelik, a költségek előlegezésére azonban a megbízott nem köteles (Ptk. 479. §). A megbízási szerződés megszűnésekor a megbízott köteles elszámolni és ennek során a megbízónak mindazt kiadni, amihez a megbízás teljesítése céljából vagy eljárása eredményeképpen jutott. A megbízási szerződést a megbízott bármikor felmondhatja, de a felmon­dási időnek elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a megbízó gondoskodhassék az ügy további viteléről (Ptk. 483. §). A képviselőt titoktartási kötelezettség terheli a rábízott üggyel kapcsola­tos adatokat, iratokat és egyéb információkat illetően. A megbízó e titoktartási kötelezettség alól felmentést adhat. A képviselő értelemszerűen nem működhet közre a jogszabályok rendelke­zéseinek kijátszásában vagy a joggal való bármiféle visszaélésben. A képviseleti tevékenységet a képviselő úgy köteles ellátni, hogy azzal ne akadályozza, illetve késleltesse az illetékes hatóságok és bíróságok munkáját. 3.2. Részletes szabályok 3.2.1. Belföldi képviselet Az iparvédelmi ügyekben hatóságok és bíróságok előtti hivatásszerű ügy­félképviseleti tevékenységet szabadalmi ügyvivő és ügyvéd folytathat. Egy adott ügyben meghatalmazottként eljárhat még pl. a fél hozzátartozója [Pp. 13. § (2)]; a vállalat dolgozója, jogtanácsosa [Pp. 67. § (1)]. Képviselő megbízása általában nem kötelező. Az OTH azonban indokolt esetben elrendelheti, hogy a fél képviselőként bízzon meg szabadalmi ügyvivőt vagy ügyvédet (Szt. 36. §; Vt. 22. §). Külföldi fél esetében kötelező belföldi lakóhelyű szabadalmi ügyvivőt, ügyvédet vagy arra jogosult más személyt megbízni a képviselettel. A szabadalmi ügyvivőnek vagy ügyvédnek adott meghatalmazás érvényes-486

Next

/
Oldalképek
Tartalom