Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1994)

II. fejezet - 1. A találmányok szabadalmi oltalma

A megoldást akkor kell nyilvánosságra jutottnak tekinteni, ha az bárki számára hozzáférhetővé vált.

Ilyen körülmények között nem játszik szerepet, hogy a hozzáférhetővé tett megoldást megismerték-e vagy sem, pusztán a bárki számára való megismerés lehetősége dönti el, hogy a szóban forgó megoldást nyilvánosságra jutottnak kell-e tekinteni vagy sem.

Tehát pl. valamely könyvtárban mindenki számára hozzáférhető egyetlen publikációt is nyilvánosságra jutottnak - így újdonságrontónak - kell tekinteni még akkor is, ha azt bizonyíthatóan senki nem ismerte meg.

I.4.2.I. Az újdonságrontás formái

A Vr. 1. §-a nem sorolja fel a nyilvánosságra hozatal összes lehetőségeit, csupán tartalmi meghatározást ad. Éppen ezért szükséges a nyilvánosságra jutás módjait közelebbről megismerni.

A nyilvánosságra jutás kérdését vizsgálva meg kell állapítani, hogy a műszaki megoldások nyilvánosságra hozatala lényegében háromféleképpen történhet:- írásos, ábrás ismertetéssel;- szóbeli közlés útján, beleértve a TV-t és rádiót is;- gyakorlatbavétel - bemutatás, kiállítás - útján.

a) Az írásos ismertetés lehet pl. könyv, folyóirat, közzétett, illetőleg kinyomtatott szabadalmi leírás, műszaki ismertetés, katalógus, prospektus.

Nem tekinthetők nyilvánosságra hozottaknak pl. üzem, intézmény rajztárában bizalmasan kezelt tervdokumentációk, műszaki leírások. Ezek a tervdokumentációk, leírások titoktartási kötelezettség megsértése nélkül nem ismerhetők meg, azokat bárki nem tekintheti meg. A műszaki ismertetés nyilvánosságra hozatalának vizsgálatánál, mint fent erre már utaltunk, a példányszám, a nyelv, a kiadás helye nem bír jelentőséggel, hanem csak az, hogy bárki által megkötöttség nélkül megismerhető volt-e, akárcsak egy darab is (pl. géppel írt egyetlen disszertáció, ha nyilvános könyvtárban megtalálható).

A találmányok zártkörű szakmai bemutatása alkalmával kiadott ismertetők csak akkor nem minősíthetők nyilvánosságra hozottaknak, ha azokat bizalmasan kezelték (ezeken az ismertetőkön általában a bemutató zártkörű jellege dokumentálva van, pl. „bizalmas”, „zártkörű”...). A közzétett szabadalmi bejelentés leírása, valamint a feltalálók megoldásait publikáló szakcikk újdonságrontó még akkor is, ha a nyilvánosságra jutást a feltalálók saját maguk idézték elő.

33