Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1994)

II. fejezet - 1. A találmányok szabadalmi oltalma

b) A szóbeli közlés A szóban előadott, vagy hangszalagra rögzített nyilvános előadás, a rádióban, televízióban, filmen, videóberendezésen stb. bemutatott műszaki megoldás új­­donságrontónak minősül. Újdonságrontó a megoldás lényegét ismertető előadás (pl. tudományos kon­ferencia, műszaki ismertető...). Az újdonságrontás fennáll abban az esetben is, ha a megoldást maga a feltaláló ismerteti. Tehát a szabadalmi bejelentés elsőbbségi napja előtt a találmányt nyilvános tudományos előadáson nem szabad ismertetni. c) A gyakorlatbavétel Az újdonságrontó hatású gyakorlatbavétel elengedhetetlen előfeltétele, hogy a találmány egészében legyen megvalósítva. Ami még nincs kész, csak kísér­letezés alatt áll, azt természetesen ilyen gyakorlatbavételnek nem lehet tekinteni. A műszaki megoldás alkalmazását kísérletezésnek kell minősíteni mindaddig, amíg a kitűzött műszaki hatások stabilitása bizonytalan. Ez tehát nem újdon­ságrontó. Nem lehet kísérletezésnek tekinteni a találmánnyal végzett olyan próbákat, ahol a találmány megalkotása után mások meggyőzése vagy nagyobb bizo­nyosság szerzése céljából nyilvános üzemelési próbákat végez. Ezen általában már újdonságrontó hatású gyakorlatbavételt kell érteni. Ha a korábbi gyakorlatbavételt titoktartásra nem kötelezett személyek (bárki) minden megkötöttség nélkül megismerhették, akkor az újdonságrontó. Nem tekinthető azonban nyilvánosnak az olyan gyakorlatbavétel, amely során a konkrét megoldás bárki által való megismerhetősége korlátozva van. (Pl. egy atomreaktorhoz épített turbógenerátor szerkezete.) Általában nem lehet nyilvánosnak tekinteni az üzemen belüli gyakorlat­bavételt, mivel rendszerint az üzemen belüli megoldásokat nem tekintheti meg bárki (személyi válogatás nélkül). Kivételes esetben viszont, ha az üzem jellege olyan (pl. útépítő üzem, ezen belül útépítés; mezőgazdasági üzem, ezen belül mezőgazdasági terület stb.), hogy az ott megvalósított megoldásokat bárki minden nehézség, megkötöttség nélkül megismerheti, az üzem terüle­tére való belépés nem ütközik akadályba, akkor az ezen üzemben megvaló­sított gyakorlatbavétel nyilvános. Nyilvános kiállításon történő bemutatás nem újdonságrontó, ha pl. a kapcsolási elrendezéseket, technikai megoldásokat zárt dobozú műszerben mutatják be. Akkor sem újdonságrontó a nyilvános bemutatás (kiállításon, kereskedelmi forgalomban), ha a találmányt a készter­mék alapján nem lehet reprodukálni (analizálhatatlan termék). Ez az eset több­nyire a vegyipari találmányoknál fordul elő. 34

Next

/
Oldalképek
Tartalom