Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1994)

I. fejezet - 1. Az iparjogvédelem fogalma és jelentősége

tevékenysége felöleli - az ipaijogvédelmi hatósági engedélyezési vizsgálatok és eljárások dokumentációs és információs támogatását, az újdonságvizsgálatok rendszerét, valamint - a műszaki fejlesztésben érdekelt szakemberek, illetve a gazdaság, különösen a K+F-szféra iparjogvédelmi érdeklődésének közgyűjteményi jelleggel való kielégítését.

A hatósági szabadalmi újdonságvizsgálatok nemzetközi szintű követelményei és a publikációs kötelezettségek a Hivatal nagy hagyományú dokumentációs tevékenységét - a korszerű informatikai trendnek megfelelően - rohamosan növekvő mértékben számítástechnikai alapú, elektronikus hordozójú információs szolgáltatásokká alakítják.

Az ipaijogvédelmi hatósági tájékoztatás sokirányú feladatát alapvetően a 99. évfolyamában járó Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő látja el: ebben látnak napvilágot a friss szabadalmi bejelentésekről szóló híradadásoktól a műszaki tartalmat és szabadalmi oltalmi igényt feltáró közzétételi meghirdetéseken keresztül a megadott szabadalmak közléséig a nemzetközi kereteknek megfelelő hatósági közlemények. Természetesen hasonló tárgyú rovatok támogatják a használati minta, az ipari minta, a mikroelektronikai félvezetők topográfiája, valamint a védjegybejelentések sorsának nyomon követését - a lajstromozás utáni jogi helyzetekkel összefüggő változásokra is kiteijedően.

Az iparjogvédelem nemzetközi és hazai szabályozásával összefüggő közlemények mellett a Közlöny szakmai melléklete, a kéthavonkénti megjelenésű Iparjogvédelmi Szemle biztosít keretet a különféle műszaki, gazdasági, jogi és információs kérdések sokoldalú, elvi és gyakorlati feldolgozására tanulmányok, elemzések, tájékoztatók formájában.

Az OTH hatalmas mennyiségű papírdokumentumot kezel. A Szabadalmi Tár az ország legnagyobb szakinformációs könyvtára, amely nincs méltó körülmények között, és ha a helyzet javulása várható is, valóban kielégítő megoldásra nincs sem tér, sem anyagi fedezet. Bár az OTH segédkönyvekkel, szaktanácsadással támogatja a kutatómunkát, a széttagolt és szűkös elhelyezés nehézséget okoz az évi mintegy 10 000 olvasónak. A jövő útja csak az lehet, hogy a papírhordozók szerepét átveszik az elektronikus hordozók, az optikai lemezek. Az OTH ezen az úton jár: a fejlett ipari országok dokumentumait optikai lemezen gyarapítja, és ezek olvasására szolgáló berendezések is rendelkezésre állnak. Múlt évtől hat közép- és kelet-európai ország, ezen belül Magyarország szabadalmi leírásai ugyancsak CD-lemezen találhatók meg, Magyarországon papírdokumentum már csak szükség szerint, ám akkor gyorsan és olcsón készül az új szabadalmakról. Elektronikus adatbázisokban megtalálhatók a magyar szabadalmak bibliográfiai adatai 1920-tól (HUNPADOC, HUNPATEKA), és megtalálhatók az érvényes magyar védjegyek bibliográfiai adatai is (HUTM). Az OTH tehát szakmailag felkészült az új információs szolgáltatási rendszer

26