Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1994)
I. fejezet - 1. Az iparjogvédelem fogalma és jelentősége
fokozatos kiépítésére, de a „klasszikus” kutatási rendszer és az elektronikus kutatás még éveken át párhuzamosan fog működni. Az OTH és a vele együttműködő ARCANUM szoftverfejlesztő műhely olyannyira jártas az elektronikus publikálásban, hogy a saját szükségletek kielégítése mellett mind az Európai Szabadalmi Hivatalnak, mind a Szellemi Tulajdon Világszervezetének végez hasonló jellegű munkát. A hazai ipaijogvédelmi szervezet ismertetése mellett szükséges röviden kitekinteni a világ többi országára is. A világ kitágulásával, a világkereskedelem kialakulásával olyan helyzet állt elő, amelyben az egyes országok szellemi tulajdonvédelmi és ezen belül ipaijogvédelmi törvényei sem lehetnek egymástól teljesen függetlenek. Már több, mint 100 éves a Párizsi Uniós Egyezmény, amely először fogalmazott meg alapelveket az iparjogvédelem nemzetközi kapcsolatairól. A szerzői jog hasonló alapelveit a szintén száz évnél öregebb Berni Uniós Egyezmény szögezte le. Ezen uniók testületéihez csatlakozott azóta a világ legtöbb országa. Ezek az egyezmények tették lehetővé, hogy a technika és művészet alkotásai elteijedhettek a világon úgy, hogy az alkotók minden országban élvezhették jogaikat. Ezen uniók alapelveire épülnek legtöbb ország szellemi tulajdonnal kapcsolatos törvényei. A különböző országok eltérő hagyományai, eltérő érdekei azonban eddig nem tették lehetővé, hogy minden országban azonos szellemi tulajdonvédelmi és ezen belül iparjogvédelmi törvények szülessenek. Azonos alapra sokszor jelentősen eltérő felépítmény épült. Az eltérések legfőbb oka az országok eltérő fejlettségében van. Ezért vannak érvényben még mindig olyan ipaijogvédelmi konstrukciók, amelyek védő karként óvják a hazai ipart a fejlettebb országok cégeinek szabadversenyétől. Erre kiváló példa a gyógyszerek, vegyi úton előállított termékek és élelmiszerek, mint termékek oltalmának tilalma, amely néhány évtizede szinte minden országban érvényben volt, ma viszont már csak néhány ország - a könyv megjelenésekor még Magyarország is - szabadalmi törvényében szerepel, a jövő azonban az eltérések ellen dolgozik. A nemzetközi kereskedelem vámszabályai csökkenteni igyekeznek az eltéréseket, és a nemzetközi kereskedelemben érvényesülnek az ipaijogvédelmi szempontok is. A GATT 1993-ban sikeresen befejezett Uruguay-i Fordulója alapján született egyezmény részletesen foglalkozik iparjogvédelmi kérdésekkel is. A párizsi és berni uniós egyezmények létrejötte óta sokféle unió alakult, amelyek a szellemi tulajdon védelmének részterületeivel foglalkoznak. Azok az országok, amelyek ezekhez az uniókhoz csatlakoznak, annak alapszabályaihoz illesztik megfelelő törvényeiket vagy rendeleteiket. Az alapszabályok olyan megengedő megfogalmazásúak, amelyek csak alapkövetelmé-27
