Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1994)
II. fejezet - 6. Újítási jog
Újítás tárgya lehet szabadalmi oltalom alatt álló találmány is, de csak akkor, ha az ilyen találmány felhasználására vonatkozó javaslat tartalmazza a helyi alkalmazáshoz szükséges adaptációs többletet; az ilyen újítás természetesen csak akkor hasznosítható, ha a szabadalom hasznosítására is jogosult a gazdálkodó szervezet. A megoldás csak akkor lehet újítás, ha a gazdálkodó szervezetnél új. A gazdálkodó szervezet az újdonság kritériumát sajátosságainak megfelelően értelmezheti: meghatározhatja a gazdálkodó szervezeten belüli újdonságot kizáró körülményeket, vagy - több gyáregységből, üzemből, üzletből vagy bármilyen más szervezeti egységből - álló gazdálkodó szervezet esetén azt, hogy az újdonságot az egész gazdálkodó szervezet vagy csak annak szervezeti egysége szintjén követeli meg. Csak az olyan megoldás minősülhet újításnak, amelyik a gazdálkodó szervezet számára előnnyel jár. Magát az előny fogalmát az Ur. nem határozza meg, értelmezésére a díjmegállapítás körében (6.1.6. pont) térünk ki. A megoldás műszaki, illetőleg szervezési jellegének megkövetelésével a rendelet - mint a többi kritérium esetén is - csak a fogalom kereteit határozza meg. A műszaki, illetve a szervezési jelleg ismérve csak arra utal, hogy a megoldás a társadalmi gyakorlat valamely területére tartozik. Az újítás fogalmi elemeinek együttesen kell fennállniuk: bármelyik feltétel hiányzik is, kizárt az újításkénti minősítés. 6.1.3. Az újító Ur. 3. § (1) Újító az, aki a megoldást tartalmazó javaslatot kidolgozta. (2) Újítónak - az ellenkező bizonyításáig - azt kell tekinteni, aki a javaslatot elsőként nyújtotta be a gazdálkodó szervezethez. Az újítás szerzősége szempontjából csak annak van jelentősége, hogy az adott gazdálkodó szervezethez benyújtott, a megoldást tartalmazó újítási javaslatot ki dolgozta ki. Az újdonság és az előny fogalmához hasonlóan a szerzőség kategóriája is relatív jellegű, azaz csak az adott gazdálkodó szervezet viszonylatában, annak keretében vizsgálható. Ha többen egymástól függetlenül dolgozták ki a javaslatot és ugyanahhoz a gazdálkodó szervezethez nyújtották be, az adott gazdálkodó szervezet viszonylatában az minősül újítónak, aki a javaslatot elsőként nyújtotta be. A gazdálkodó szervezetnek nem kell vizsgálnia, hogy a javaslattevő ténylegesen szerző-e, csak arra köteles, hogy az újítási javaslatot elsőként benyújtó személyt tekintse újítónak. Ha valaki vitatja az újítási javaslatot elsőként 184
