Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1994)
II. fejezet - 6. Újítási jog
benyújtó személy szerzőségét, akkor meg kell állapítani, hogy a megoldást tartalmazó javaslatot ki dolgozta ki. Ez történhet a felek egybehangzó nyilatkozatával vagy - vita esetén - bírósági úton. Szerzőségi vita esetén figyelembe kell venni, hogy nem tekinthető újítónak az, aki a megoldást tartalmazó javaslat kidolgozásához pusztán technikai, kisegítő jellegű tevékenységgel járult hozzá. Az Ur. természetesen nem zárja ki, sőt feltételezi azt, hogy többen egymásról tudva, egymással együttműködve közösen is kidolgozhatják a javaslatot. Újítótársak (szerzőtársak) tehát azok, akik a megoldást tartalmazó javaslatot közösen dolgozták ki. 6.1.4. Jog alapítása, javaslattétel Ur. 4. § (1) Az újítási javaslatra akkor lehet jogot alapítani, ha az legalább a javaslattevő nevét és a megoldás lényegét tartalmazza. (2) Újítói jogokat legkésőbb a hasznosítás megkezdésétől vagy az átadástól számított hat hónap elteltéig benyújtott újítási javaslat alapján lehet érvényesíteni. A jogalapításhoz a gazdálkodó szervezet a megoldás lényegének ismertetésénél részletesebb, teljesebb kidolgozottságot nem követelhet meg. Csak arra van lehetőség, hogy olyan további feltételeket íijon elő a javaslatokra vonatkozóan, amelyek hiánya a döntést ugyan akadályozza, de a jogalapítást nem zárja ki. Az ilyen feltételek teljesítésének hiánya tehát pótolható. A hasznosítás megkezdésétől vagy az újítás átadásától számított hat hónapon túl már nem lehet az újítói jogokat érvényesíteni; a határidő jogvesztő. Ezért fontos, hogy a szóban, értekezleten ismertetett vagy közvetlenül gyakorlatba vett megoldás esetén is a szerző - újítási javaslat benyújtásával - kinyilatkoztassa a gazdálkodó szervezet felé, hogy újítói jogokat, díjigényt kíván érvényesíteni. 6.1.5. Rendelkezés az újítással Ur. 5. § (1) A munkaköri kötelesség körében, illetve az eszközeivel kidolgozott újítással a gazdálkodó szervezet rendelkezik. (2) A gazdálkodó szervezet igényt tarthat az újítás hasznosítására akkor is, ha azzal egyébként az újító rendelkezik. 185
