Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1994)
II. fejezet - 6. Újítási jog
A rendelet személyi hatályára vonatkozó korlátozásnak a megoldásért való szavatosság, illetve a megoldással való rendelkezés joga szempontjából van jelentősége. Az Ur. hatálya alá nem tartozó személyek ugyanis a szolgáltatott megoldásért jog- és kellékszavatossággal tartoznak. E személyek korlátozás nélkül rendelkezhetnek szellemi alkotásukkal, s e korlátlan rendelelkezési joguk alapján köthetnek szerződést a gazdálkodó szervezettel megoldásuk hasznosítására, illetve átruházására. Az újító viszont jog- és kellékszavatossággal nem tartozik, tekintettel arra, hogy az újítás hasznosításáról vagy átadásáról a gazdálkodó szervezet dönt - a saját kockázatára. A munkaköri kötelesség körében, illetve az eszközeivel kidolgozott újítással való rendelkezés joga a gazdálkodó szervezetet illeti meg [Ur. 5. § (1) bek.]. Minden más újítással rendelkezhet ugyan az újító, de csak azzal a korlátozással, hogy a gazdálkodó szervezet jogosult az újítást - nem kizárólagos jelleggel - hasznosítani. 6.1.2. Az újítás fogalma Ur. 2. § Újítás a gazdálkodó szervezetnél új, számára előnnyel járó műszaki, illetőleg szervezési megoldás. A rendelet szerint az újítás fogalmi elemei a következők:- megoldás, amely- a gazdálkodó szervezetnél új,- részére előnnyel jár, továbbá- műszaki, illetve szervezési jellegű. A megoldás követelménye az újítás szellemi alkotás mivoltából ered (lásd a Ptk. 86. §-át), és azt fejezi ki, hogy a cél-, illetve feladatkitűzés, az elméleti megállapítás vagy az ötletszintű felvetés önmagában nem minősülhet újításnak, mert annak a feladat alkotó teljesítményt képviselő megoldását kell tartalmaznia. Újítás lehet az olyan javaslat tárgya is, amely a megoldást csak lényegileg, azaz olyan módon és olyan mértékben ismerteti, hogy a javaslat alapján már újítói tevékenység nélkül - tehát szakmai rutinmunkával - el lehet jutni a megvalósításhoz szükséges kidolgozottságig. Az újítási javaslat tárgya nemcsak olyan megoldás lehet, amely kizárólag az újító alkotó tevékenységének eredménye, hanem alapulhat már közkinccsé vált szellemi alkotáson is, ez utóbbi esetben azonban a javaslatnak tartalmaznia kell a gazdálkodó szervezetnél való megvalósításhoz szükséges, alkotó jellegű, adaptációs többletmegoldást. 183
