Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1994)
II. fejezet - 5. A használati minta
Jogot csak olyan bejelentésre lehet alapítani, amely legalább a bejelentő nevét és címét, valamint a minta lényegét ismerteti. A Hmt. 29. § (4) bekezdése nem utal a leírás érdemi szabályára [32. § (2)], miként a szabadalmi törvény 40. § (3) bekezdése a 41. § (l)-re. Azonban nyilvánvaló, hogy a minta lényegének ismertetéséről csak akkor beszélhetünk, ha a bejelentő valamiféle megoldást közöl. Ötletfelvetés, feladatkitűzés, elméleti fejtegetés megoldás nélkül nem fogadható el. Az ismertetés elsőbbségi iratra való utalással is történhet. Ebből következik, hogy a bejelentő az így megalapozott bejelentési napot akkor is megtarthatja, ha nem nyújtja be az elsőbbségi iratot a 3 hónapos határidőn belül. Ilyen esetben azonban elveszíti mind az igényelt korábbi, mind pedig a bejelentési elsőbbséget. Ha a bejelentés a fenti minimális követelménynek nem tesz eleget, az Országos Találmányi Hivatalnak a bejelentést a további eljárás mellőzésével el kell utasítania. Ezt leszámítva azonban a használati mintaoltalmi bejelentés bármely hiányossága pótolható. A minta ismertetésének a bejelentéskor még semmilyen alaki előírást sem kell kielégítenie. Mégis célszerű már a bejelentés alkalmával szabályszerű leírást, igénypontot, rajzot benyújtani, ha a bejelentő ki akarja használni az oltalom gyors megszerzésének lehetőségét. Azt is célszerű tudni, hogy módosításra van ugyan lehetőség, de a bejelentés napjának elsőbbsége csak azt a tartalmat illeti meg, ami a bejelentés napján benyújtott anyagban ténylegesen szerepelt. Az alaki vizsgálat arra terjed ki, hogy a bejelentés kielégíti-e a használati mintaoltalmi bejelentések részletes alaki szabályait rögzítő 20/1991. (XII. 28.) IM rendeletben foglaltakat. Itt jegyezzük meg, hogy bár a Hmt. nem írja elő a leírásra és az igénypontokra vonatkozó érdemi követelmények (32. §) vizsgálatát a bejelentési eljárásban, az Országos Találmányi Hivatal nem mellőzi az elegendő és egyértelmű feltárás, illetve az összhang ellenőrzését. Erre egyébként az alaki szabályok is lehetőséget adnak, szükségessége pedig az érdemi vizsgálat lefolytathatóságában, illetve magának a bejelentőnek az érdekeiben jelentkezik. Ha a bejelentés nem felel meg az alaki követelményeknek, az Országos Találmányi Hivatal határozatban hívja fel a bejelentőt a hiányok pótlására. A felhívás részletesen rámutat a hiányokra és a hibákra, valamint pótlásuk, illetve kijavításuk módjára. 5.2.6. A jogalapítási és az alaki feltételek vizsgálata 179
