Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1994)

II. fejezet - 2. Bírósági útra tartozó szabadalmi jogviták

való lemondást kivéve - arra a szabadalmastársra is kihatnak, aki az eljárásban nem vesz részt, illetőleg, aki valamely határnapot vagy cselekményt elmulasztott, feltéve, hogy mulasztását utóbb sem pótolta.

(3) Ha az eljárásban részt vevő szabadalmastársak cselekményei vagy előadásai az (1) bekezdésben szabályozott esetben egymástól eltérnek, a bíróság azokat az eljárás egyéb adatait is figyelembe véve bírálja el.

A bírósági útra tartozó találmányi-szabadalmi jogviták - az eljárási szabályok szempontjából - a következő három csoportra oszlanak:- a szabadalmi ügyek, amelyek az Országos Találmányi Hivatal határozatainak a megváltoztatására irányulnak (a szabadalom megadása, a szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése, a szabadalom megsemmisítése és a nemleges megállapítás tárgyában);- a szabadalmi perek (kényszerengedély, előhasználati jog, bitorlás tárgyában indított perek);- a szabadalommal kapcsolatos egyéb jogviták (pl. szerzőségi és díjperek).

A szabadalmi ügyek szükségszerű előzménye az OTH előtt lefolytatott eljárás,

és az abban hozott érdemi határozat. A Hivatal döntése ellen fellebbezésnek nincs helye, a jogorvoslat lehetőségét - a szabadalmi ügyek különleges jellegére tekintettel - a közvetlen bírósági út biztosítja. Ez azonban kizárólag az Szt. 57. §-ának (1) bekezdésében kimerítően felsorolt kérdésekre kiteijedő jogvitákban lehetséges.

Az ügyindításra jogosult az a személy, aki az OTH előtti eljárásban félként vett részt, az ügyész és a szolgálati találmány feltalálója, akinek a Hivatal érdemi határozatát ugyancsak kézbesíteni kell [Vr. 12. § (4) bek.]. Ha a Hivatal előtti eljárásban ellenérdekű fél részt vett, a bíróság előtt sem folyhat egyoldalú - ellenfél nélküli - eljárás. Egyoldalúak általában a szabadalom megadása, valamint a megszűnés kérdésben folytatott eljárások.

Az ügyindítási határidő: 30 nap, amelyet az OTH-határozatnak a féllel való közlésétől kell számítani.

A kérelem az OTH-nál nyújtható be. Az OTH ugyanis a kérelem alapján - a bírósághoz való továbbításáig - a saját érdemi határozatát visszavonhatja vagy módosíthatja [Szt. 34. § (2) bek.].

A kérelem kellékeire a peres ügyekben a keresetlevélre megállapított szabályok megfelelően irányadók (Pp. 121. §); ezek közül a legfontosabbak: a kérelem eggyel több példányban való benyújtása, mint az ügyben részt vevők száma, a felek és képviselőik név és lakhely (székhely) szerint való megjelölése, a vitához tartozó tények, bizonyítékok és az érvényesített jog előadása, végül pedig a bíróság döntésére irányuló határozott kérelem.

148