Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1994)

II. fejezet - 2. Bírósági útra tartozó szabadalmi jogviták

A kérelmező a bírósági eljárásban félként vesz részt. Rendelkezési jogánál fogva a kérelmét - az ügyindítási határidőn belül előterjesztett tartalmi körön belül maradva - módosíthatja, s el is állhat tőle. Az eljárást indító ügyészt - bár a fél jogait gyakorolja - a rendelkezési jog csak korlátozottan illeti meg.

Sajátos rendelkezés érvényesül közös szabadalom esetén. Ha a szabadalomnak több jogosultja van [Szt. 16. § (1) bek.] és a jogvita a szabadalom fenntartásában vagy védelmében áll, az ügyben bármely szabadalmastárs eljárási cselekménye (nyilatkozata, indítványa, fellebbezése stb.) kihat az eljárásban részt nem vevő vagy a cselekményt elmulasztó társára. Ez a hatás azonban korlátozott és feltételes.

2.1.2. Hatáskör és illetékesség

Szt. 58. § (1) Az Országos Találmányi Hivatal határozatának megváltoztatására irányuló eljárás a Fővárosi Bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékessége alá tartozik.

(2) A Fővárosi Bíróság végzése elleni fellebbezés elbírálása a Legfelsőbb Bíróság hatáskörébe tartozik.

Az Országos Találmányi Hivatal határozatainak a megváltoztatására irányuló eljárásokat koncentráltan a Fővárosi Bíróság intézi, s fellebbezéssel ezek az ügyek a Legfelsőbb Bíróság elé kerülnek.

2.1.3. A bíróság összetétele

Szt. 59. § A Fővárosi Bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el, akik közül két tag felsőfokú műszaki vagy ezzel egyenértékű szakképesítései rendelkezik.

(az Szt. 59. §-ához)

Bvr. 4. § (1) A Fővárosi Bíróság eljáró tanácsának két tagja olyan hivatásos bíró, akinek műszaki egyetemi oklevele van, illetőleg tudományegyetemen biológusi, fizikusi, kémikusi, gyógyszerészi oklevelet szerzett.

(2) Az igazságügyminiszter egyéb képesítést is egyenértékűnek fogadhat el.

A szabadalmi ügyekben a műszaki és jogi elemek szoros összefonódottsága és az elbírálás elfogulatlanságának követelménye indokolja, hogy az első-149