Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1994)
II. fejezet - 1. A találmányok szabadalmi oltalma
A leírás ezen része szolgálja azt a célt, hogy a szakember a leírás és a rajzban foglaltak alapján megvalósíthassa a találmány tárgyát, és lehetővé tegye az igénypont(ok) által meghatározott oltalom határainak megvonását és az egyes igényponti meghatározások, jellemzői: értelmezését. A leírás szakember számára késiül, így közölni kell benne minden olyan adatot, amely feltétlenül szükséges a megoldás kivitelezéséhez, de nem kell közölni a szakembertől elvárható ismereteket, útbaigazításokat, praktikus fogásokat, gyártási tapasztalatokat (a know-how-t). Ismételjük: alapkövetelmény, hogy a leírás a szakember számára szükséges mértékben tartalmazza mindazokat az ismereteket, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a találmány sikeres megvalósításához. Lényeges körülményeket tehát nem lehet elhallgatni a leírásban. Ugyanakkor vigyázni kell arra, hogy megtévesztésre alkalmas, hamis adatok ne kerüljenek a leírásba. A találmányt már csak azért is szükséges megfelelő mélységben ismertetni, mert a szabadalomnak egyik alapvető társadalmi rendeltetése, hogy új ismeretanyagot közöljön a közönséggel. Ezért ha a leírás nem közöl megfelelő ismereteket, vagy hiányos, félrevezető adatokat tartalmaz, nem gyarapítja a társadalmi ismeretanyagot, a bejelentőt nem illeti meg a kizárólagos jog. Amennyiben rajzokra is szükség van a találmány megértéséhez, a leírásnak ennél a részénél az ábrákat röviden ismertetni kell. Az ismertetés felvilágosítást ad arról is, hogy hogyan értelmezendők az egyes ábrák géprajzilag, kapcsolástechnikailag (pl. elölnézet, oldalnézet, metszet, szelvény, axonometrikus kép, blokkséma stb.) és adott esetben hogyan viszonyulnak a felsorolás egy vagy több másik ábrájához. A leírás ezen előnyös megoldásokat tárgyaló részében először leírjuk a találmányt az elemek fontosabb, funkcionális feladatainak megjelölésével, üzemen kívüli állapotban (statikusan), majd utána működés közben (dinamikusan, „meleg állapotban”) is ismertetjük. Az ismertetés vezérfonalának az igénypontokat kell tekinteni. E részbe kell beépíteni az igénypontok tartalmát, a szerkezeti elemek működés közbeni összefüggéseit, illetve az eljárás során felhasznált közreható eszközöket, alapanyagokat és a létesítendő vagy fennálló környezeti feltételeket. így az igénypontok közvetlenül értelmezhetők. Amikor a találmány felépítését (a statikus állapotot) ismertetjük, akkor az elemek kapcsolatait, nem pedig működésüket íijuk le. A felépítés ismertetése során nemcsak azt kell leírni, ami a találmányban új, hanem azt is, hogy ez az új hogyan illeszkedik, épül bele a már ismert anyagba. Ebben a részben az igénypont tárgyi körében és jellemző részében foglalt információkat együttesen kell tárgyalni. A működésmód (dinamikus állapot) ismertetésében természetesen nem szabad olyan szerkezeti résznek előfordulnia, amelyet a felépítés közlésénél nem em-103
