Gát József: A zongora története (Budapest, 1964)
A MODERN ZONGORA KIALAKULÁSA
házacskájának konyhájában. Asztal alakú zongorákat és hosszú zongorákat is készít. Kari nevű fia részt vett a 48-as forradalmi mozgalmakban, majd 1849-ben kivándorolt New Yorkba. Az apa műhelye ebben az időben elég rosszul ment, és amikor fia — aki mint asztalos helyezkedett el — írt a kitűnő munkalehetőségekről, az otthoni gyárat legidősebb fiára hagyva, családjával együtt kivándorolt. 1850-től 53-ig az apa és négy fia különböző New York-i gyárosoknál dolgoztak, hogy megismerjék a kívánalmakat. Az európai zongorák ugyanis az eltérő klímaviszonyok között sokat vesztettek előnyös tulajdonságaikból. Hogy elérhessék vágyukat, az önálló műhely felállítását, ahhoz a család minden tagjának rendkívüli erőfeszítésére volt szükség. (A hajszolt amerikai munkatempóról panaszkodik is Kari a legidősebb fiúnak, Theodornak írt levelében.) De 1853-ban végre ki tudtak bérelni egy helyiséget. Ebben hetenként egy-egy új zongora készült el, és már 1855-ben első díjat nyert öntöttvas-keretes, kereszthúros asztalzongorájuk. A kereszthúros, hosszú zongorák készítése további fellendülést biztosít a gyárnak. 1860-ban készül el első nagyméretű gyárhelyiségük, és ettől kezdve hihetetlen iramban nő tovább a gyár termelése. (Amerikában a család a Steinway nevet veszi fel.) 1865-ben, két öccse halála miatt, a legidősebb fiú eladja a németországi gyárat (ma Grotrian-Steinweg), kivándorol és átveszi a New York-i gyár technikai vezetését. Dr. Oscar Paul 1867-ben megírt, már többször idézett művében85 több oldalt szentel a Steinwaygyár leírásának. 1866-ban szabadalmazzák a csavarokkal ellátott pianínó vaskeretet, amely egyrészt lehetővé tette a rezonáns feszültségének növelését, másrészt megakadályozta, hogy a rezonáns egész testében transzverzális rezgéseket végezzen, ami kellemetlen mellékhangzásokra adhat alkalmat. Ahogy Paul írja: „A hangnak rendkívüli hosszúsága és éneklőképessége, tisztasága és nemes színe lett.” Ezt a — rezonáns rugalmasságának fokozására szolgáló — módszert később a zongoránál is alkalmazták „Resonator” néven. Igen érdekes, hogy a „Resonator” eljárással ellentétesen későbbi szabadalmaik között (minden gyár az újítások seregét szabadalmaztatta, a Steinway-gyár több mint százat) fontos helyen szerepel a rezonáns függetlenítése a tőkétől, illetve az öntöttvas-kerettől (1898). A mai zongorákon a rezonánsnak ezt a függetlenítését a zongora jó hangzásának előfeltételeként tekintjük. Az 1872- ben szabadalmaztatott duplex-skála is (lásd: 80. old.) állandó ismertetőjele a Steinway-zongoráknak. 1877-ben Londonban javítóműhelyt és áruházat állítanak fel, 1880-ban pedig megalapítják a hamburgi gyárat. Az 1931—36-os években kísérletezik ki az úgynevezett gyorsított akciót, amely egyrészt a billentyű mérlegpontján álló alátét megfelelő legömbölyítéséből, másrészt pedig a billentyűbe helyezett ólombetétkék pontos beszabályozásából áll. (Az 1930-as évek Steinway-i elsősorban az ólmozás módjával különböznek a mostaniaktól. Több kisebb súlyú ólomdarab elhelyezése, pontos beállítása nehezebb feladat, mint egy nagyobb súlyú ólomé, és valószínűleg ezért helyezik az ólmokat túlságosan a billentyű végére az utóbbi időben. Lásd: 99. old.) Az egyik legkiválóbb európai zongoragyár, a Blüthner-gyár alapítója, Julius Blüthner (1824—1910) is asztalosként kezdte. Tizennyolc éves korában már mint jónevű asztalos ment először dolgozni egy zongoragyárba, és ekkor kezdi annyira érdekelni a hangszer, hogy elkezd zongorázni tanulni, majd az akusztikát és a hangszerkészítési elméletet tanulmányozza. Egyre-másra gondol ki újításokat és terveket, 1853-ban önállósítja magát három asztalos alkalmazottal. Az első évben nyolc hosszú és két asztal alakú zongorát készített, és igen hamar az egyik legismertebb lipcsei mester lett. 1857-ben már 14 munkással dolgozik, 1863-tól pianínókat is gyárt, és 1864-ben már 100 munkásra méretezett gyárat tud építeni. 1903-ban több mint 600 munkással dolgozik. 83 83 175—-194. old. Dr. Paul a Steinway-gyár vendégeként tekintette meg az üzemet, amelynek méretei és elsőrendű gépi berendezése mély hatást tettek rá. 72
