Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)
Első rész. A szerzői jog általános szabályai - IV. fejezet. A szerzői jog korlátai
T ömegkommunikációs felhasználás (2) A szabad felhasználás körébe tartozik a mű egyes példányainak kölcsönzése is. Magáncélúmásolat-készítés vonatkozásában az Szjt. szigorú feltételeket ír elő. Csak nyilvánosságra hozott műről lehet másolatot készíteni és a másolatkészítés jövedelemszerzés céljára nem használható fel. A másolatkészítés nem szolgálhatja a forgalombahozatal célját sem, másolatot tehát a másoló csak saját maga részére vagy meghatározott személy részére készíthet. A másolatkészítés legfontosabb feltétele, hogy az a szerző jogos érdekeit egyébként se sértse. Tulajdonképpen ez a rendelkezés határozza meg elvileg, hogy egy adott esetben hány másolat készíthető engedély és jogdíjfizetési kötelezettség nélkül. Minden olyan esetben, amikor a másolatok száma, például veszélyezteti, károsan befolyásolja a mű értékesítésének lehetőségét, a szerző jogos érdekeit sérti, tehát ennek következtében nem jogszerű. Az elkészíthető másolatok példányszáma tehát kizárólag attól függ, hogy az eset összes körülményeit figyelembe véve a szerző jogos érdekeit sérti-e vagy sem. A másolatkészítésre vonatkozó szabályozás jelentősége nagyban fokozódott a korszerű másolóberendezések széles körű alk almazásával, de fontossága nem csökkent néhány hagyományos alkalmazási területen sem, mint például a zeneművek, színpadi zeneművek kottáinak másolásánál, ahol a korszerű reprográfia kevésbé érezteti hatását. A szabad felhasználást engedélyezi az Szjt. a mű egyes példányainak kölcsönzésénél. A Ptk. meghatározásával élve itt lényegében haszonkölcsönről van szó, valamely dolog ingyenes használatba adásáról, meghatározott időre (Ptk. 583. §). Kölcsönözni azonban csak olyan műnek a példányait lehet, amely már nyilvánosságra jutott vagy jogszerűen megjelent. Nem kölcsönözhetők szabadon a kéziratok másolati példányai, ehhez a szerző külön beleegyezése szükséges, és ebben az esetben díjfizetési kötelezettség is fennáll. Különbséget kell tenni a szerző eredeti kézirati példánya és az azokról készült másolatok között. Az, aki a kéziratot megszerzi, nem jogosult azt nyilvánosságra hozni, és a kézirat megszerzésével nem jár együtt a szerzői jogok megszerzése [Szjt. 28. § (3) bekezdés]. A még nyilvánosságra nem hozott kéziratot véleményünk szerint a könyvtárak és levéltárak is csak abban az esetben kölcsönözhetik, ha ehhez a szerző előzetesen hozzájárult. A műnek napilap vagy folyóirat szerkesztőségének megküldése közlés céljából, azonban egyet jelent annak nyilvánosságra hozatalával. (LB Pf. III. 21 597/1979. sz.). Amennyiben a kézirat nyilvánosságra került, abból szabadon lehet idézni. Szjt. 19. § (1) Tény- és híranyagot tartalmazó közlemények - a forrás megjelölésével - szabadon átvehetők. Nyilvános tárgyalások és beszédek tartalma szabadon felhasználható, beszédek gyűjteményes kiadásához azonban a szerző hozzájárulása szükséges. (2) Napilap, folyóirat, a rádió és a televízió gazdasági és politikai időszerű cikkeket szabadon átvehet a forrás, valamint a megjelölt szerző megnevezésével, ha átvételét a cikk eredeti közzétételekor nem zárták ki. 96
