Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)
Első rész. A szerzői jog általános szabályai - IV. fejezet. A szerzői jog korlátai
(3) A televízió képzőművészeti, építészeti vagy iparművészeti alkotást, úgyszintén fényképet alkalomszerűen vagy díszletként szabadon felhasználhat. Ilyen felhasználás esetében a szerző nevének feltüntetése sem kötelező. Szjt. V. 15. § A televízió szabad felhasználási joga a díszlet és a jelmez céljára készült művekre nem terjed ki. Az Szjt. kedvezményes felhasználási lehetőséget biztosít a tömegkommunikációs eszközök - sajtó, rádió, televízió, filmhíradó - részére annak érdekében, hogy védelem alatt álló szerzői műveket szabadon felhasználhassanak. A tény- és híranyagot az Szjt. 19. § (1) bekezdése értelmében szabadon át lehet venni, ez az engedély azonban nem vonatkozik olyan esetre, amikor például a tény- és híranyagot az újságíró feldolgozza és riport vagy beszámoló keretében írja meg. Az Szjt. megköveteli a forrás megjelölését, amely megkönnyíti a közönség tájékozódását, a hírszolgálat hűségével kapcsolatban ez egyben figyelembe veszi a hírügynökségek és egyéb hírközlő szervek érdekeit is. A nyilvánosan tartott beszédek és nyilvános tárgyalások közlésének szabadságát biztosítja az Szjt. 19. § (1) bekezdés mindenki részére. E rendelkezés értelmében nemcsak a szó szerinti átvétele szabad, lehetőség van arra is, hogy az átvevő azokat részleteiben ismertesse, értékelje vagy csak kivonatosan beszámoljon róluk. A szabad felhasználásnak ez az esete is csak a nyilvánosan tartott tárgyalásokra vagy beszédekre vonatkozik, zárt körben tartott előadás vagy beszéd közléséhez a szerző engedélye szükséges. E rendelkezés értelmében ismertetni lehet a nyilvános bírósági tárgyalásokat, tanácskozásokat és üléseket is. A szabad felhasználásnak ez az esete azonban nem terjed ki például a beszédek gyűjteményes kiadására. Az 1975. évi 4. sz. tvr. (Berni Uniós Egyezmény) 2. bis cikk (3) bekezdés értelmében a szerző kizárólagos joga, hogy beszédeit gyűjteményes művekbe foglalja. A gazdasági és politikai időszerű cikkeket napilap, folyóirat, rádió és televízió szabadon átvehet. A szabad átvételnek ez az esete azonban kizárólag gazdasági és politikai időszerű cikkekre korlátozódik, tehát minden olyan cikk, riport, amely ezen a körön kívül esik, nem tartozik a szabad felhasználás körébe. A szabad átvétel nemcsak a hazai, hanem a külföldi sajtóra is vonatkozik. Fontos azonban, hogy a szabad felhasználásnak ez az esete a tömegkommunikációs eszközökre vonatkozik, de nem terjed ki az ilyen jellegű cikkek könyvben való megjelentetésére. A szabad átvételnek feltétele a forrás és a megjelölt szerző megnevezése, valamint az, hogy a cikk átvételét az eredeti közzététel alkalmával nem tiltották meg. Amennyiben tehát az eredeti cikken „átvétel tilos” vagy ehhez hasonló tilalom kerül feltüntetésre, a cikket csak a jogtulajdonos engedélyével lehet átvenni. Az előzőekből következik az is, hogy újságban megjelent nem gazdasági és politikai időszerű cikk, hanem például politikai tanulmány, tudományos, vagy szakcikk vagy szépirodalmi mű nem képezheti szabad átvétel tárgyát. Ez vonatkozik az Szjt. 20. § (2) bekezdésben és a 45. § (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével a képzőművészeti művek, építészeti, iparművészeti és fényképészeti művekre is. A képzőművészeti, építészeti és iparművészeti alkotást, valamint ezeknek az 97
