Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)
Első rész. A szerzői jog általános szabályai - IV. fejezet. A szerzői jog korlátai
felhasználásáért kell fizetni, mentesül a fizetési kötelezettség alól minden olyan hordozó, mely rendeltetésszerű felhasználás esetén nem alkalmas művek magáncélú másolására, mint például a stúdióberendezés vagy diktafonhoz alkalmazott kazetta. A Szerzői Jogvédő Hivatal a jogdíjakat a magyarországi eladások után szedi be, külföldön erre az illetékes szerzői jogi szervezet jogosult. Amennyiben tehát Magyarországon gyártott üres kazetta külföldön kerül forgalomba, a jogdíj beszedésére az ott illetékes szerv jogosult. Nyilvánvaló, hogy a magáncélú másolás keretében igen sok külföldi mű rögzítésére kerül sor, melyeknek szerzőit ugyanúgy megilleti a jogdíj, mint a magyar szerzőket. A szerzői jogi társaságok között fennálló kétoldalú szerződés alapján mindegyik társaság átutalja a másik társaságnak a hozzátartozó szerzők jogdijait (például az SZJH/ARTISJUS és az osztrák AKM között kötött szerződés). Szjt. 17. § (3) Üj, önálló mű alkotásához idegen mű felhasználható; ez a jog azonban nem terjed ki az idegen mű átdolgozására színpad, film, rádió vagy a televízió céljára, valamint az azonos műfajban történő átdolgozásra. Az Szjt. 4. § (2) bekezdése is rendelkezik az átdolgozásról, feldolgozásról. A 17. § (3) bekezdésben foglalt új, önálló mű létrehozása esetén az alapul szolgáló mű teljesen háttérbe szorul és nem képezi többé lényeges alkotóelemét az újonnan született műnek. Az új, önálló mű alkotása a vizsgált összefüggésben már több mint át- vagy feldolgozás. Abban az esetben, ha az alapul szolgáló mű védelem alatt áll, át- vagy feldolgozáshoz természetesen az eredeti mű szerzőjének hozzájárulása szükséges. Ha az idegen mű felhasználásával létrehozott új mű ténylegesen, teljesen önálló és eredeti jelleggel rendelkezik, akkor az eredeti mű szerzőjének engedélye nem szükséges. Esetleges vita esetén természetesen a bíróság dönt. Az Szjt. nem teszi lehetővé idegen mű szabad átdolgozását színpad, film, rádió vagy televízió céljára a szabad felhasználás keretében, például regény feldolgozása film céljára (filmforgatókönyv), valamint az azonos műfajban történő átdolgozására. E rendelkezésből is következik, hogy például regényből nem lehet operettet írni a szerző hozzájárulása nélkül. A törvény nyelvtani értelme szerint pl. operettből az operettszerzők engedélye nélkül regényt vagy novellát lehet írni, feltéve, hogy az új mű kellően eredeti. (L. a 4. §-hoz fűzött magyarázatot.) A szerzői jog keretében kialakult az a gyakorlat, hogy a szabad felhasználásnak ebben az esetében is utalni kell az alapul szolgáló műre. Ez többféleképpen történhet, például X. Y. műve nyomán vagy művének felhasználásával stb. Vitás esetben annak eldöntése, hogy az új, önálló mű a szabad felhasználás keretében használta-e fel az eredeti művet vagy sem, bírói hatáskörbe tartozik. Szjt. 18. § (1) Nyilvánosságra hozott műről bárki készíthet másolatot, ha az nem szolgálja sem forgalombahozatal, sem jövedelemszerzés célját, és a szerző jogos érdekeit egyébként sem sérti. Ez a szabály az építészeti művekre és műszaki létesítményekre nem terjed ki. Üj, önálló mű alkotása idegen mű felhasználásával Másolat, kölcsönzés 95
