Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)
Első rész. A szerzői jog általános szabályai - III. fejezet. Vagyoni jogok
Nyilvánosságra hozatal Visszavonás Megváltoztatás a) Az Szjt. 8. §-a a szerző döntésére bízza, hogy művét nyilvánosságra hozza-e. Az Szjt. 14. §-ának (1) bekezdése a munkaviszony keretében alkotott mű átadását a munkáltató részére a nyilvánosságra való hozatalhoz való hozzájárulásnak minősíti. Ezután már a munkáltató dönti el, hogy a művet valóban nyilvánosságra hozza-e. A törvény tehát az átadásig ad lehetőséget a szerzőnek arra, hogy a mű nyilvánosságra hozatalát megakadályozza. Más kérdés, hogy milyen munkajogi következménye van annak, hogy a szerző a mű átadását megtagadja. A szabályok egybevetéséből látható, hogy az átadás időpontjáig a személyhez fűződő jog védelme a domináns, ámde a munkajogi következmények alkalmazása (fegyelmi eljárás, kártérítés, az eredménytől függő díjazás ki nem fizetése stb.) nem zárható ki. A visszatartás természetesen csak a nyilvánosságra való hozatal megakadályozása végett lehetséges, a mű más módon való felhasználása - hiába van saját alkotásról szó - jogtalannak minősül és maga után vonja a szankciók alkalmazását. b) Az Szjt. 11. §-a megengedi a szerzőnek, hogy alapos okból visszavonja a mű nyilvánosságra hozatalához adott engedélyét. A munkaviszonyban alkotott művet azonban a szerző nem vonhatja vissza: hanem ilyen értelmű nyilatkozat esetén a munkáltató a művön a szerző nevének a feltüntetését köteles mellőzni. Megtörténhet azonban, hogy a szerző nevének hiánya kárt okoz a munkáltatónak, pl. a széles körben elismert alkotó nevének feltüntetésétől jobb értékesítési lehetőséget lehetett volna várni. Ilyen esetre nyilván szintén alkalmazni kell az Szjt. 11. §-ában és a Vhr. 8. §-ában írt szabályokat oly értelemben, hogy alapos ok hiányában a szerzőnek meg kell térítenie a nyilatkozata időpontjáig felmerült kárt. c) Az Szjt. 10. §-a védelmet ad a szerzőnek a mű jogosulatlan megváltoztatása ellen. A munkáltató azonban a munkaviszonyból folyó rendelkezési és irányítási joga alapján a művön változtatásokat végezhet. Ha a szerző a változtatással nem ért egyet, kívánságára a művön nevének feltüntetésével szintén mellőzni kell. 3. A vagyoni jogok védelmi ideje Szjt. 15. § (1) A vagyoni jogok a szerző életében és halálától számított ötven éven át részesülnek védelemben. (2) Az ötvenéves védelmi időt a szerző halálát követő év első napjától, szerzőtársak [5. § (1) bek.] esetében az utoljára elhunyt szerzőtárs halálát követő év első napjától kell számítani. (3) Ha a szerző személye nem állapítható meg, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalának évét követő ötven év. Ha azonban ez alatt az idő alatt a szerző jelentkezik, a védelmi időt a (2) bekezdés szerint kell számítani. (4) A filmek védelmi ideje a bemutatást követő év első napjától számított ötven év. Szjt. V. 13. § (1) Több részben nyilvánosságra hozott mű tekintetében az 86
