Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)
Első rész. A szerzői jog általános szabályai - III. fejezet. Vagyoni jogok
első nyilvánosságra hozatal évét részenként kell számítani, kivéve, ha a mű szoros tartalmi összefüggése az utolsó rész nyilvánosságra hozatalának évétől való számítást teszi indokolttá. (2) A film bemutatása alatt az első nyilvános bemutatását kell érteni, függetlenül attól, hogy a bemutatásra belföldön vagy külföldön kerül sor. Szjt. 15/A. § A szerzői vagyoni jogok védelmi idejének eltelte után jogszabályban meghatározott esetekben járulékot kell fizetni. Szjt. Y. 13/A. § (1) Ha a festmény, a rajz, a sorszámmal és a szerző kézjegyével ellátott sokszorosított kép-grafika és iparművészeti alkotás, a szobrászati alkotás, továbbá a gobelin tulajdonságát a szerzői vagyoni jogok védelmi idejének eltelte után kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult jogi személy vagy magánszemély (a továbbiakban: közvetítő vállalat) közreműködésével ruházzák át, a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjához (a továbbiakban: Művészeti Alap) járulékot kell fizetni. (2) A múzeum és muzeális közgyűjtemény - 1963. évi 9. sz. tvr. 4. § - mentes a járulékfizetési kötelezettség alól. (3) A járulék mértéke a vételár 5%-a, amit a vevő tartozik n^egfizetni. A járulék beszedéséért és a Művészeti Alaphoz történő átutalásért a közvetítő vállalat felel. Az átutalást félévenként - eladott művenként a járulék öszszegét, a szerző nevét vagy annak a művön való hiányát feltüntetve - kell teljesíteni. (4) A Művészeti Alap a hozzá átutalt járulékot az alkotói tevékenység támogatására, valamint az írók és alkotóművészek jóléti és szociális céljaira használja fel. A vagyoni jogok a mű oltalmi ideje alatt állnak fenn. A védelmi idő tartama a következők szerint alakul. Fő szabály az, hogy a vagyoni jogok a szerző életében és a halálától számított ötven éven át részesülnek oltalomban. Az ötvenéves időtartam mindig teljes naptári évet jelent: a szerző halálát követő év első napjával kezdődik és az ötvenedik év utolsó napjának elteltével ér véget. A szerző halálának időpontját a halotti anyakönyv bizonyítja, ennek hiányában a bíróságnak a halált megállapító vagy holtnak nyilvánító végzése. Az utóbbi azonban csupán megdönthető védelmet állít fel a halál bekövetkeztére és időpontjára nézve: az erről szóló végzés az utólag észlelt való tényeknek megfelelően hatályon kívül helyezhető vagy módosítható [1. a 2/1978. (III. 9.) IM sz. rendelettel módosított 1/1960. (IV. 13.) IM sz. rendelet], A szerzői jog átszállásáról - alapuljon az élők között létrejött szerződésen, végrendeleten vagy törvényes öröklésen - a szükséges tudnivalókat az Szjt. 13. §-ával kapcsolatban már kifejtettük. Az Szjt. 5. §-ának(l)és(2) bekezdése, valamint az Szjt. V. 3/A. és 3/B. §-a megkülönbözteti a szerzőtársakat és a társszerzőket. Amennyiben a közös művet szerzőtársak alkották, a védelmi időt az utoljára elhunyt szerzőtárs halálát követő év első napjától kell számítani. Abban az esetben viszont, ha az önálló részekre szétválasztható és önállóan is felhasználható műről van szó, az oltalmi Oltalmi idő 87
