Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)
Első rész. A szerzői jog általános szabályai - III. fejezet. Vagyoni jogok
A munkaköri kötelezettségek szerződésben való meghatározása akkor a legcélszerűbb, ha a munkáltató csak egy-két szerzőt alkalmaz; főként ha a munkaviszony célja egy vagy néhány mű elkészítése (pl. plasztikai mű elkészítése kiállítás céljára, könyvek illusztrációinak készítése stb.). Több szerző vagy többféle mű esetén jó szolgálatot tehet munkaköri leírás készítése, de tartalmazhatja az egyes munkakörökbe tartozó feladatok leírását egyéb, a Mt. 8. §-a alapján hatályba léptetett szabályzat is. Ha ilyen munkaköri leírás vagy szabályzat rendszeresítve van, elegendő a munkaszerződésben arra utalni (ez pl. nagyobb gyárak textil- vagy formatervezői esetén, továbbá film-, videofelvétel készítésével vagy reklámozással foglalkozó munkáltatóknál ajánlható). A munkaköri kötelezettségek körének kiterjesztése vagy megváltoztatása csak a munkaszerződés módosításával lehetséges a felek közös megegyezése alapján [Mt. 24. § (1) bekezdés]. A munkaszerződés módosításával egyértelmű a munkaköri leírás vagy szabályzat utólagos megváltoztatása is. A munkáltató a dolgozónak a munkavégzésre munkakörén belül adhat utasítást. Az utasítás rendszerint szóban történik, de adott esetben indokolt lehet az írásbeli forma is: főként akkor, ha az elkészítendő mű felhasználása valamilyen különös célt szolgál, a munkáltató meghatározott formához, tartalomhoz vagy kivitek módhoz ragaszkodik, illetve a művel szemben különleges követelményeket támaszt. Az Szjt. V. 11. §-ának (1) bekezdése által a munkáltató feladatává tett írásbeliség elmulasztásának következménye a jogviták eldöntése során a bizonyításban mutatkozik meg: vitás esetben annak elbírálásánál, hogy a mű alkotása a szerzőnek munkaköri kötelessége-e a munkaszerződésből, illetve a szerző munkakörén belül kapott szolgálati utasításból kell kiindulni. Ezt úgy kell értelmezni, hogy ha vitás az a kérdés, hogy az adott művet a szerző munkaköri kötelezettségén belül vagy azon kívül alkotta-e, elsősorban az írásba foglalt munkaszerződés (egyéb okirat) értelmezésével kell dönteni. írásba foglalás hiányában a munkaköri kötelesség teijedelme vagy a kapott utasítás tartalma ugyan más módon is bizonyítható (pl. következtetni lehet erre a szerző munkaviszonya keretében végzett addigi munkásságából stb.), de ennek a bizonyításnak a munkaköri kötelesség tartalmát vagy a kapott utasítást kétséget kizáró módon kell igazolnia. Ha kétség marad fenn, ez a munkáltató terhére esik; aminek az lehet a következménye, hogy a bíróság munkaköri kötelezettség bizonyításnak hiányában a mű felhasználásának következményeiről (pl. a jogosulatlan felhasználás szankcionálása, vagy a jogos felhasználásért járó díj megállapítása) az Szjt. általános szabályai szerint dönt. Az alkalmazott munkakörét pl. egy konkrét ügyben az ügyviteli utasítás határozta meg. Ebből megállapítható volt, hogy a beosztott dekoratőr munkaköri kötelessége csak olyan eszközök, feliratok készítése volt, amelyektől sajátos egyéni jelleget várni nem lehetett. Ezért az alkalmazott grafikai mű szintjét elérő ábra után a bíróság szerzői dijat ítélt meg (Főv. Bír. 2. P. 20 398/1976.). Néha előfordul, hogy az alkotó kollektíva egyes tagjai munkakörükön túllépve is részt vesznek a mű elkészítésében. A munkaköri kötelesség alapján végzett és az ezen kívül eső alkotói tevékenységet kellett elhatá-78
