Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)
Első rész. A szerzői jog általános szabályai - III. fejezet. Vagyoni jogok
jelentési kötelezettség stb.). Az ilyen munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony tárgya is lehet szerzői mű elkészítése, erre azonban az Szjt. 14. §-a nem alkalmazható. Nincs ugyanis egyébről szó, mint felhasználási szerződés vagy annak valamelyik típusa megkötéséről, amely irányulhat akár már meglévő, akár a jövőben megalkotandó műre, és a felhasználó lehet a szerző munkáltatója vagy bárki más egyaránt. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy ezekre a szerződésekre, ha a szerző munkaviszonyban van, azokat a munkajogi szabályokat, amelyek a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyokra vonatkoznak, alkalmazni kell. A gyakorlatban rendszerint nem okoz nehézséget annak megítélése, hogy a szerző a művet munkaköri kötelessége körében készítette-e el. A munkaviszony a munkáltató és a dolgozó megállapodása - a munkaszerződés - alapján jön létre. A munkaszerződés kötelező tartalma a dolgozó munkakörének meghatározása (Mt. 22-23. §). Figyelemmel a szerzői jogi védelem alatt álló mű elkészítésének sajátos jellegére, a munkaszerződés megkötésénél különös gondot kell fordítani annak pontos körülírására, hogy az alkalmazott munkakörébe milyen művek elkészítése tartozik. Bár a munkaszerződést - néhány kivételtől eltekintve - nem kötelező írásba foglalni, a szerzői művek létrehozására irányuló munkaszerződés esetén ez különösen ajánlatos. Erre az Szjt. V. 11. §-ának (1) bekezdése külön utal is, amikor a munkáltató „feladatává” teszi, hogy írásban (akár munkaszerződésben, akár más módon) rögzítse - egyebek között - a munkaviszonyban álló szerző munkakörét is. Az írásbeliségre vonatkozó rendelkezést természetesen nem a polgári, hanem a munkajogi szabályok szerint kell értelmezni. Az Szjt. 3. §-a szerint ugyanis a törvény által nem szabályozott, a munkaviszonyt érintő kérdésekben a Mt. rendelkezéseit kell alkalmazni. Ehhez képest az írásba foglalás hiánya miatt a munkaszerződés érvénytelensége szóba sem jöhet, a munkajogi szabályok ugyanis ehhez egészen más következményeket fűznek. Néhány ilyen következmény a szerző munkaviszonyának körében is előfordulhat. Például:- A munkaszerződés írásba kell foglalni, ha azt harminc napot meg nem haladó határozott időtartamra kötötték. (A határozott idő meghatározható naptár szerint, de annak a munkának - tehát szerzői mű létrehozásának - megjelölésével is, amelynek elvégzéséig a munkaviszony tart.) Az írásbeliség elmulasztása esetén a munkaviszony határozatlan időre létesül; tehát nem szűnik meg a meghatározott idő elteltével, hanem csak szabályszerű felmondás alapján [Mt. V. 13. § (2) bekezdés].- A dolgozó akkor is ragaszkodhat a munkaszerződés írásba foglalásához, ha azt a jogszabály nem teszi kötelezővé. A dolgozó addig nem is köteles a munkát megkezdeni, amíg ez meg nem történik; továbbá a munkáltatót akkor is felszólíthatja a szerződés írásba foglalására, ha a munkát már megkezdte. Ha a munkáltató a felszólításnak három napon belül nem tesz eleget, a dolgozó a munkaviszonyt azonnali hatállyal megszüntetheti, feltéve, hogy a munkába lépése óta még nem telt el harminc nap. E határidőn tűi a dolgozó a munkaszerződés írásba foglalásának hiányából eredő bizonytalanságot már csak rendes felmondással szüntetheti meg [Mt. V. 12. § (4) bekezdés]. A munkaköri kötelezettség A munkaszerződés alakja 77
