Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)
Első rész. A szerzői jog általános szabályai - III. fejezet. Vagyoni jogok
Ismeretlen szerző többséggel hozott határozat akár szavazategyenlőség miatt, akár más okból nem jött létre (pl. a felek a kérdés megtárgyalására nem gyűltek össze, vagy ha igen, összejövetelük a szavazás nélkül végződött). Nem fér viszont össze a szerzői jogok jellegével a közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó szabályok alkalmazása, hiszen a műből befolyó jövedelem bizonytalan jövőbeli kérdés, és így nincs alap oly értékelésre, amely szerint a vagyoni jogok megváltása esetén az ellenértéket meg lehetne állapítani. Más a helyzet a képzőművészeti és iparművészeti alkotásokkal, ezekre dologi jellegüknél fogva minden nehézség nélkül alkalmazható a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó összes szabálya. Annak nincs akadálya, hogy az örököstársak a szerzői vagyoni jogokból rájuk eső illetőséget egymásra ingyenesen vagy ellenérték fejében átruházzák, de annak sem, hogy több mű esetén az egyes művekhez kapcsolódó vagyoni jogokat elosszák egymás között. Az ilyen szerződést - minthogy a jövőbeli jövedelem bizonytalansága miatt szerencse jellegű - feltűnő értékaránytalanság címén utóbb megtámadni nem lehet; a tévedés címén való megtámadás lehetősége is nehezen képzelhető el, a kölcsönös téves feltevés azonban előfordulhat [Ptk. 210. § (3) bekezdés]. Amennyiben valamely mű szerzője ismeretlen vagy az ismert szerző ismeretlen helyen tartózkodik, a díjfizetési kötelezettség sajátosan alakul. Dijat fizetni természetesen akkor is csak a védelem ideje alatt kell. A védelmi idő kiszámítására az Szjt. 15. §-ának ismertetése során térünk ki. Az ismeretlen, valamint az ismeretlen helyen tartózkodó szerző (egyéb jogosult) esetén az első kérdés az, hogy miként lehet megszerezni a mű felhasználásához szükséges engedélyt. Erre a törvény csak az ismeretlen szerző tekintetében ad választ:- ha a művet már nyilvánosságra hozták, a további felhasználásra attól kell engedélyt kérni, aki a művet először nyilvánosságra hozta [Szjt. 6. § (1) bek.];- ki nem adott (egyéb módon nyilvánosságra nem hozott) mű esetében az ismeretlen szerző jogán a szerzők érdekeinek képviseletére hivatott szervek járnak el, tehát a felhasználásra is tőlük kell hozzájárulást kérni [Szjt. 6. § (2) bekezdés] . Arra az esetre azonban, ha a szerző kiléte ismert ugyan, de tartózkodási helye ismeretlen, az Szjt. nem tartalmaz rendelkezést. Minthogy ezen a címen a mű védelem alól nem szabadul fel, és ezért a hozzájárulás megszerzésére szükség van, egyetlen megoldás kínálkozik: a Ptk. 224. §-ának (1) bek. alapján a gyámhatóság az ismeretlen helyen tartózkodó szerző részére gondnokot rendel. Az ügygondnok a Ptk. 224. §-ának (3) bekezdése szerint képviseleti körében kezeli a gondnokolt vagyonát, amibe a szerző vagyoni jogai is beletartoznak. A felhasználáshoz tehát a hozzájárulást a gondnok adhatja meg. Ugyanez az eljárás az egyéb ismeretlen helyen tartózkodó jogosult esetén is. A mű felhasználásáért az ismeretlen, illetve az ismeretlen helyen tartózkodó szerzőt (jogutódját, egyéb jogosultat) megillető szerzői dijat a felhasználó- általában a Szerzői Jogvédő Hivatalhoz,- képzőművészeti, iparművészeti, fotóművészeti, valamint ipari tervezőmű-74
